Oda az USA erkölcsi fölénye

Többé már nem állíthatja be magát az emberi jogok védelmezőjének az Egyesült Államok, ha maga sem tartja be azokat - állítja a Human Rights Watch. A jogvédő szervezet éves jelentése szerint az iraki és afganisztáni börtönökben, illetve a guantánamói fogolytáborban folyó gyakorlat ürügyet ad a terroristáknak, és felbátorítja azokat az államokat, amelyek amúgy sem jeleskedtek az emberi jogok területén.

A Human Rights Watch amerikai központú jogvédő szervezet szerint az USA már nem beszélhet erkölcsi magasságokból és nem állíthatja magát példaként másoknak az emberi jogok területén. A jogvédők szerint az amerikaiak által elkövetett jogsértések rossz példát mutatnak azoknak a rezsimeknek, amelyek igyekeznek igazolni saját jogtalanságaikat.

A HRW példaként hozta fel a Guantánamo-öbölbeli és az iraki Abu Graib börtönben folytatott erőszakos kihallgatási módszereket, és a foglyokkal való rossz bánásmódot. A jogvédők szerint az említett intézményekben folyó tevékenység teljesen aláásta Washington hitelességét mint az emberi jogok szószólója és a terrorizmus elleni háború vezetője. "Az erőszakos kihallgatások alkalmazása csak egy része az emberi alapjogok a terrorizmus elleni küzdelem nevében való elárulásának" - állítják a jogvédők.

"Az Egyesült Államok egyre kevésbé képes érvényesíteni az igazságot külföldön, mivel otthon is képtelen igazságot szolgáltatni" - közölte csütörtökön Kenneth Roth, a csoport főigazgatója. A HRV éves jelentésében állítja, hogy az USA saját maga gyengítette meg morális fennhatóságát, olyan időkben, amikor arra leginkább szükség lenne: "Öngyilkos merényletek és lefejezések terjedő ragálya és más fegyvertelen emberek elleni támadások idején."

A HRW szerint azzal, hogy Amerika semmibe veszi az emberi jogokat, más államokat is erre bátorít, és ürügyet szolgáltat a terroristáknak. Egyiptom az amerikai terrorizmusellenes jogszabályokra hivatkozva vezetett be rendkívüli törvényeket; Malajzia Guantánamo emlegetésével igazolja, hogy perek és ítéletek nélkül tartanak börtönben embereket; Oroszország Abu Graibot említi, amikor szóba kerülnek a Csecsenföldön elkövetett kínzások - állítják a jogvédők.

Washingtonban azonban nincs nyoma annak, hogy a kritizált hozzáállás megváltozna. A Fehér Ház nemrég meggyőzte a kongresszust arról, hogy elutasítsák azt a törvényjavaslatot, amely korlátokat szabott volna a durva kihallgatási módszereknek.

Ezekben a hetekben több, az Abu Graibban folytatott kínzások miatt felelősségre vont amerikai katona pere is folyik. A főkolomposnak tartott Charles Graner ügyében például pénteken várható ítélet. Az eddigi a kínzások ügyében folytatott vizsgálatok eredményei és a perek azt sugallják, hogy a kínzás csak a katonák egy kis csoportjának akciója volt. A felső vezetés és a kormányzat felelősségét nem firtatták, pedig 2002-ben felsőbb szinten lazítottak a kihallgatási előírásokon - írja a Guardian.

A társaság azt követeli az amerikai elnöktől, hogy állítson fel egy teljesen független, a 2001. szeptember 11-e körülményeit vizsgálóhoz hasonló bizottságot, amelynek az Abu Garibban történt eseményeket vizsgálná. Emellett ezt is követelik, hogy nevezzenek ki egy különleges ügyészt, aki kivizsgálja a kínzásokat, és az igazságszolgáltatás elé állítja a felelősöket.

A HRW szerint az emberi jogok semmibe vétele az Európai Uniót is elérte. Példaként azt hozzák fel, hogy a brit kormány nem hajlandó lemondani arról, hogy bírósági ügyek során felhasználjon olyan információkat is, amelyeket kínzásokkal szedtek ki az érintettekből.