Az oroszok kiállítják az elhurcolt műkincseket

Vágólapra másolva!
A hadizsákmányként a Szovjetunióba került magyar műkincsgyűjtemény kiállítását tervezi a Nyizsnyij Novgorod-i képzőművészeti múzeum 2005 szeptemberében. A múzeum tudatta: meg akarja mutatni a közönségnek a gyűjteményt anélkül, hogy befolyásolná a körülötte folyó tulajdonjogi vitát.
Vágólapra másolva!

A képek jövendő sorsának eldöntése a kormányszervekre tartozik - mondta Valentyina Krivova, a Nyizsnyij Novgorod-i képzőművészeti múzeum igazgatónője a szeptemberre tervezett kiállításról. A Kommerszant című orosz napilap nemrég arról írt: a hadizsákmányként a Szovjetunióba került magyar műkincsgyűjtemény kiállítását tervezi a múzeum.

Az orosz restitúciós törvény szerint Magyarország, mint volt ellenséges állam, csak a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók, valamint az egyházi és jótékonysági szervezetek értékeit igényelheti vissza a második világháború végén a Szovjetunióba hurcolt műtárgyak tízezrei közül. De még ez is áll az 1945-ben Nyizsnyij Novgorodban (Gorkijban) kikötött 151 festmény, grafika és faszobor túlnyomó részére, amelyek magyar zsidó gyűjtők tulajdonát képezték. És áll a sárospataki református kollégium 170 könyvére is, amelyek velük együtt kerültek a Volga menti városba.

Mravik László: Budapest műgyűjteményei a két világháború közötthttp://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/32_33/mravik.htmlKommerszanthttp://www.kommersant.com/

A magyar gyűjteményt 1957-ben Gorkijból a moszkvai Grabar restaurálóközpontba vitték, és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető 1972-ben tizenöt, majd Borisz Jelcin orosz elnök 1992-ben két képet visszaajándékozott belőle a magyaroknak. A kollekció harminchét darabja 1996-ban visszakerült a Nyizsnyij Novgorod-i múzeumba, amely akkor tizennégyet kiállított, és azóta is jó néhányat bemutatott különböző tárlatok részeként.

Most három faszobor látható - jegyezte meg Krivova, aki azt várja a kiállítástól, hogy a múzeum még legalább negyven képet visszakaphat Moszkvából. Mint mondta, az egyik fénypont Francisco de Goya Karneváli jelenet című festménye lehet, amelyet viszont nem a Grabar központban, hanem a Puskin múzeumban őriznek a magyar gyűjtemény négy másik, nagy értékű képével (Bicci di Lorenzo, Corot, Degas, Manet) együtt.

Magyarország jelenleg a sárospataki könyvek visszaadását akarja elérni, de - az orosz restitúciós törvény szerint - ennek előfeltételeként külön törvényben kellene megfogadnia, hogy visszaad Oroszországnak a második világháború folytán elvesztett minden kulturális értéket, amely a területére került vagy a jövőben oda kerülhet.

Egyes szakértők szerint ez valamiféle csereként állíthatná be a kultúrjavak visszaadását, összhangban a "kompenzációs restitúció" orosz tételével (amely azon alapul, hogy a Szovjetunió az ellenséges megszállás által kulturális örökségében okozott kárt kompenzálta műkincsek zsákmányolásával). Ráadásul a magyar kollekció különleges értéknek minősülne, és így visszadását a dumának külön határozatban kellene engedélyeznie, ami nehezen valósulna meg a mai, meglehetősen nacionalista orosz közhangulatban.

Az orosz elnök szerint mindenesetre a kulturális értékek visszaadásának kényes ügyét úgy kell megoldani, hogy az együttműködés ne romoljon, hanem javuljon. Bár Vlagyimir Putyin erről a 2003-2004-es német-orosz kulturális évadok szentpétervári záróünnepségén beszélt Horst Köhler német államfő előtt, megjegyzése nyilván a magyar-orosz jogvitára is vonatkozik.

Putyin pártolta egy moszkvai kiállítás gondolatát az 1950-es években Kelet-Németországnak visszaadott műkincsekből (beleértve Raffaello Sixtusi Madonná-ját). Ez bizonyítaná a két ország közvéleményének, hogy az ilyen képeket be lehet és be kell mutatni az embereknek - vélte.

A Nyizsnyij Novgorod-i múzeum igazgatónője nem gondolt arra, hogy az őszi kiállításra kölcsönkérje a Magyarországnak visszaadott tizenhét képet. De persze szép lenne, ha ez megvalósulhatna - mondta Krivova.

Moszkva továbbra sem hajlandó a II. világháború végén Magyarországról elhurcolt műkincsek visszaszolgáltatására, ami ellentétes a párizsi békeszerződéssel is - mondta Mravik László, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa, főmuzeológus vasárnap azzal kapcsolatban, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i muzeológusok a kollekciót a gestapós Adolf Eichmann gyűjteményének tartják. Mravik László szerint kizárható, hogy a műkincsekre Németországban bukkantak a szovjet csapatok. "Ez hazugság, nekünk nagyon sok dokumentumunk van, amivel az ellenkezőjét tudjuk bizonyítani, ők pedig két hamisított dokumentummmal állnak elő mindig, amelyek bő húsz évvel az események után készültek".

Elmondta, hogy egy "zsákmányolásra specializált alakulat", a szovjet Vörös Hadsereg mellett tevékenykedő "gazdasági tiszti bizottság" gyűjtötte össze és szállíttatta el a műkincseket négy pesti nagybankból, ahol azokat zárt letétként, lepecsételt dobozokban helyezték el az egykori tulajdonosok, 90 százalékban zsidó állampolgárok.

A szovjet alakulat - amellyel bankárok, művészettörténészek, szakemberek érkeztek Magyarországra - valószínűleg berobbantotta a bankok páncéltermeit, hogy hozzáférjen a kincsekhez; a főmuzeológus szerint óriási mennyiségű műkincset, mintegy 100 ezer tárgyat, 20 ezer festményt és 80 ezer iparművészeti alkotást vittek el. Mravik László kifejtette: a szerelvényekkel kapcsolatos adatok és feljegyzések a moszkvai gazdasági levéltárban, illetve a hadügyminisztérium levéltárában vannak; a titkos iratok magyar kutatók számára hozzáférhetetlenek. A zárt letétek tartalma mégsem ismeretlen, mivel az egykori tulajdonosok nyilatkozatai alapján letéti íveket állítottak ki, amelyeken hozzávetőlegesen felsorolták a ládák tartalmát, a letét értékét.

Szerinte az egykori zárt városban, a mai Nyizsnyij Novgorodban kiállítani tervezett 151 műkincs csak töredéke a hadizsákmánynak. A kollekció úgy került a Volga menti városkába, hogy szovjet tisztek annak idején ellopták; feltehetően Moszkvában lecsatoltak egy kocsit a műkincsekkel megrakott szerelvényről. Mravik László azt mondta: a közvélemény és a szakértők évtizedeken át semmit sem tudtak ezekről az eseményekről, ráadásul a magyar országos levéltárban kiselejtezték és megsemmisítették azokat az iratokat, amelyek alapján rekonstruálni lehetett volna, mi történt. Néhány trezorkönyv és a banki levelezés egy része azonban a levéltárban "véletlenszerűen" megmaradt, ami alapján 25 ezer műtárgy listáját össze lehet állítani - tette hozzá.

A szakember azt mondta: a magyar-szovjet, illetve a magyar-orosz alapszerződést és a két ország elnöke által aláírt orosz-magyar kulturális egyezményt is sérti, hogy Moszkva nem hajlandó visszaszolgáltatni az elrabolt műkincseket. Mint hozzátette, a nemzetközi jog bűncselekménynek minősíti a hadizsákmányolást. Szerinte a Nyizsnyij Novgorod-i kiállítás nyomán orosz részről esetleg ismét kísérletet tesznek arra, hogy a műkincsek legális birtoklását újabb bizonyítékokkal támasszák alá. Úgy látja, hogy a magyar kormány most meg sem próbál tárgyalni az ügyben.

A moszkvai magyar nagykövetség a tervezett kiállításról hivatalos tájékoztatást nem kapott, a diplomáciai képviselet csak a sajtóból szerzett tudomást a tárlatról - mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő. A kulturális minisztérium tájékozódik az ügyben - közölte Lugosi Viktória, a tárca sajtófőnöke vasárnap.