A terrorizmust akarta terjeszteni B. Mohamed, Theo van Gogh gyilkosa a holland ügyészség szerint. Az iszlámot bíráló filmrendezőt 2004 őszén több pisztolylövéssel és késszúrásal gyilkolta meg a nyílt utcán a marokkói származású férfi. A vád képviselői pszichikai vizsgálatot javasoltak, ám B. Mohamed ragaszkodik ahhoz, hogy tekintsék őt teljesen beszámíthatónak.  A per szerdai nyitánya után várhatóan nyár elején kezdődik majd a főtárgyalás.

Az iszlámot bíráló Theo van Gogh holland filmrendező gyilkosának célja a terrorizmus terjesztése, az egész hollandiai társadalom megfélemlítése és a politika befolyásolása volt - állította az ügyészség az amszterdami per első napján, szerdán.

A 26 éves vádlott, a marokkói származású Mohammed B. a nyomozás adatai szerint november 2-án Amszterdamban a nyílt utcán rálőtt a nézetei miatt viták kereszttüzébe került rendezőre, késsel többször megszúrta, majd elvágta a torkát.

Miután a tettest ifjúkorában a társadalomba beilleszkedett, segítőkész és felelősségteljes embernek tartották, a vád képviselői pszichikai vizsgálatát javasolták annak kiderítésére, hogy mi okozta személyiségének torzulását. Az indítványt azonban a vádlott - védője útján, aki Hollandia egyik legismertebb ügyvédje - visszautasította, és ragaszkodik ahhoz, hogy teljesen beszámíthatónak tekintsék.

Az első meghallgatási napon az ügyészség felidézte a bűntett elkövetésének módját, és kifejtette a vádirat további pontjait, egyebek mellett rendőrök és járókelők elleni gyilkossági kísérletet rónak a vádlott terhére. Utaltak az elkövető által hátrahagyott cédulára, amelyen tettét a hitetlenek elleni harc részeként írta le.

A vád képviselői számára nem kétséges, hogy Mohammed B. bizonytalanságot akart kelteni a holland társadalomban, befolyást akart gyakorolni a politikára, és el akarta hinteni a terrorizmus magvát.

Halállal fenyegette meg Ayaan Hirsi Ali parlamenti képviselőt, az iszlám csípős nyelvű bírálóját is, aki a meggyilkolt rendezővel együtt filmet készített a muzulmán nők elnyomásáról. A képviselőnő biztonsági okok miatt több mint két hónapon át rejtekhelyen élt, és alig egy hete tért vissza a törvényhozásba.

A per szerdai nyitányán a vádlott nem jelent meg, miután a bíróság csak formális ülést tartott, hogy tartani tudja a kitűzött határidőket. Az ügyészségnek saját állítása szerint még három hónapra van szüksége ahhoz, hogy minden vizsgálatnak végére érjen, elsősorban a lehetséges értelmi szerzők és a vádlott nemzetközi kapcsolatait illetően. A főtárgyalás még a nyár előtt megkezdődik a Van Gogh-perben.