Etnikai alapon, de nem szervezetten verik a magyarokat

Vágólapra másolva!
Egyedi, nem szervezett, ugyanakkor sokszor etnikai jellegű eseteknek nyilvánította a Vajdaságban és Belgrádban vizsgálódó európai parlamenti delegáció a vajdasági magyarveréseket. Doris Pack, a küldöttség vezetője az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt bírálta a szerb hatóságokat, amelyek vélemény szerint nem kellő hatékonysággal lépnek fel ezen esetek ellen. Kasza József vajdasági magyar politikus elégedetlenségét hangoztatta a bizottság munkájával kapcsolatban, miközben a delegáció ott tartózkodása alatt újabb, feltehetően etnikai indíttatású bűncselekmények történtek a Vajdaságban.
Vágólapra másolva!

Nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó a vajdasági incidenseknél, de a kilengések valóban sok esetben etnikai jellegűek - állapította az Európai Parlament tényfeltáró delegációja, amely a múlt hét végén a Vajdaságban és Belgrádban vizsgálódott az incidensek okairól. A bizottság vezetője, a német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt számolt be a térségben szerzett tapasztalataikról kedden.

Az EP-küldöttek szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében. Az incidensek egyebek között az oktatás hiányosságaira, az etnikai összetétel változására és a gazdasági helyzet miatt általánosan romló közhangulatra vezethetők vissza.

Pack szerint a Vajdaságban évszázadok óta alapvetően békében élnek egymással a különböző nemzetiségek, és ennek a helyzetnek nem szabad megváltoznia. Kiemelte, hogy a vallási közösségek mind békét akarnak, tehát a vallás bizonyosan nem áll semmilyen attrocitás hátterében.

A delegációvezető az incidensek három típusát különböztette meg - sírgyalázásokat, gyűlöletkeltő feliratokat és az emberekkel szembeni erőszakot. Utóbbira utalva közölte, "túl sok ilyen volt".

Szerinte közös vonás, hogy az inzultusokat általában fiatalok követik el, akiknek körében egyre nő az agresszió főként a kevés munkahely, a nehéz lakáshelyzet miatt. Fontos tényezőnek minősítette a volt Jugoszlávia más körzeteiből érkezett nagyszámú menekült jelenlétét a Vajdaságban. Mint közölte, hiába érkeztek az utóbbiak szintén többnemzetiségű környezetből, ott nem éltek békés körülmények között, és nem tanulták meg a békés együttélést. "Az idegengyűlölet el van hintve a köztudatban" - mondta.

Nem hatékony rendőrség, félrenéző ügyészek

Pack nem értett egyet azokkal az állításokkal, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszonyulnak a történtekhez, de elismerte, hogy a rendőrség hatékonysága nem kielégítő, az ügyészek sok esetben nem akarják meglátni egy-egy ilyen eset etnikai indítékát. A tényfeltárás során emellett sok esetben eltért a rendőrség és az áldozatok helyzetleírása. Elvárható lenne, hogy a szerb rendőrök tudjanak magyarul vagy vegyenek fel magyar származásúakat soraikba - mondta.

Szerinte a magyarok megfelelő képviseletet élveznek a vajdasági parlamentben és a kormányzatban, el tudják mondani, amit akarnak, ugyanakkor a helyi önkormányzatokban nem mindig érvényesül a parlament akarata. Utalt a radikális erők térnyerésére egyes körzetekben, és fontosnak tartotta a demokratikus erők segítését.

A szerb központi hatóságokban Pack szerint megvan a jóakarat, és léteznek a demokratikus formák a kisebbségi helyzet rendezését illetően, a problémák a végrehajtásban lépnek fel. A szerb kormány is tisztában van azzal, hogy a kisebbségek kezelése Belgrád érdeke is - mondta. Mint közölte, az autonómia kérdésével nem foglalkoztak, de utaltak arra, hogy az országban nagyobb decentralizációra lenne szükség.

EU-s programokkal segítenékek

Az EP-képviselő szerint delegációja egyebek mellett az oktatás és a nevelés fejlesztésében, a kisebbségi nyelvhasználat segítésében, a volt Jugoszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást. Sürgette, hogy az Európai Unió fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén.

Doris Pack közölte, reméli, hogy a delegáció ottlétével a küldöttség hozzájárult a párbeszéd élénküléséhez. Mint közölte, a küldöttség tagjai továbbra is figyelik a fejleményeket. Később közölte azt is, hogy a feltárás eredményei az unió többi intézményéhez is eljutnak.

A tényfeltáró delegáció küldéséről tavaly szeptemberben döntött az EP plenáris ülése a vajdasági magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erőszakos kilengések miatt. A küldöttség három napot tartózkodott a Vajdaságban, illetve Belgrádban. Az ötfős delegációt Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság elnöke vezette, tagjai között Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ), Hegyi Gyula (MSZP), valamint az osztrák szocialista Johannes Swoboda és a szlovén liberális Jelko Kacin kapott helyet.