Egyéves szünet után március közepén folytatódik a szakértői szintű párbeszéd Belgrád és Pristina között az eltűntek felkutatásáról - jelentette be kedden Pristinában Ramus Haradinaj koszovói kormányfő. Az eltűntek sorsával foglalkozó, belgrádi és pristinai szakértőkből álló munkacsoport március 10-én tartja meg Belgrádban második ülését a vöröskereszt védnöksége alatt.

A belgrádi-pristinai párbeszéd 2003 októberében kezdődött Bécsben, a négy évvel ezelőtti koszovói válság lezárása óta akkor első ízben ültek egy tárgyalóasztalnál szerbiai és koszovói albán politikai vezetők a nemzetközi közösség magas rangú illetékeseinek társaságában. Közvetlenül nem tárgyaltak ugyan egymással, de a külföldi vendégek jóvoltából sikerült egyetértésre jutniuk, hogy a dialógus Koszovó gondjairól szakértői szinten folytatódik.

A szerbek kimaradnak a folyamatból
A tartományban élő szerb közösség mindig is kulcsfontosságúnak tekintette fennmaradása szempontjából a közpon-tosított hatalmi szervek hatásköreinek megosz-tását, ugyanakkor a most kezdődött decentralizáci-ós folyamatból a koszo-vói szerbek teljesen kimaradnak, mivel egy emberként bojkottálták a tavaly októberi tartomá-nyi parlamenti választá-sokat.

A koszovói energiaipart és az energiaellátást érintő gondokkal, illetve közel háromezer eltűnt sorsának felkutatásával foglalkozó két munkacsoport tavaly március elején ült össze Pristinában, de a tanácskozássorozatnak nem volt folytatása a március 17-én kitört háromnapos koszovói szerb- és romaellenes pogrom miatt.

A belgrádi média szerint Haradinaj bejelentette kedden, hogy kormánya elfogadta a hatalom decentralizációjáról szóló tervet, amely az ENSZ-misszió, az Európa Tanács és Washington szakértőinek bevonásával készült. Egyelőre próbaképpen öt önálló önkormányzat jön létre többségükben szerbek, törökök vagy albánok lakta településeken, amelyek eddig közigazgatásilag nagyobb önkormányzatokhoz tartoztak, vagy vegyes lakosságú, önálló önkormányzattal rendelkező járási központok, úgynevezett "községek" voltak.

A továbbiakban az önálló önkormányzattal rendelkező települések vagy városrészek száma 30-ról 75-80-ra nő, aminek következtében a koszovói szerbek az eddigi öthöz még öt-hat új önkormányzatot kapnak. Haradinaj hangsúlyozta, hogy nem kantonizációról van szó etnikai vonalak mentén, amit a szerbiai kormány akar megvalósítani Koszovóban.