Szabadon engedték az Irakban elrabolt olasz újságírónőt, Giuliana Sgrenát - jelentette pénteken az al-Dzsazíra arab hírtévé. A hírt nem sokkal később az újságírónő lapja, a baloldali Il Manifesto is bejelentette, majd Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök is megerősítette.

Az al-Dzsazíra először csupán annyit közölt, hogy Giuliana Sgrenát Bagdadban engedték el fogva tartói, részletekkel azonban nem szolgált. Később a katari központú hírtelevízió bemutatott egy róla készült felvételt, amelyen köszönetet mondott elrablóinak a "jó bánásmódért". Az al-Dzsazíra arab nyelvű kommentárja szerint az újságírónő elmondta, hogy fogva tartói "azért rabolták el, mert eltökélt szándékuk felszabadítani földjüket a megszállás alól".

Giuliana Sgrena közép-európai idő szerint este 19 óra után elindult Bagdadból Rómába, és a tervek szerint a Canale 5 televízió késő esti híradójának különkiadásában számol be fogva tartásának és kiszabadulásának részleteiről. Ezt követően az Il Manifesto közölte, hogy az újságírónő megsebesült úton a bagdadi repülőtér felé, amikor amerikai katonák tévedésből rálőttek a gépkocsioszlopra, amelyben utazott. A támadásban meghalt az olasz titkosszolgálat iraki csoportjának főnöke, egy másik olasz ügynök megsebesült. A vállán megsebesült újságírónőt a bagdadi amerikai kórházba szállították, az Il Manifesto főszerkesztője úgy értesült, hogy Sgrena a körülményekhez képest jól van.

Az 56 éves újságírónőt pontosan egy hónappal ezelőtt, február 4-én rabolták el Bagdadban. Február 16-án elrablói közzétettek róla egy videofelvételt, amelyen Sgrena sírva követelte a külföldi csapatok Irakból való kivonását. "Vége egy rémálomnak" - nyilatkozták Sgrena családtagjai, akik köszönetet mondtak az olasz kormánynak mindazért, amit Giulianáért tettek.

Az olasz politikai élet számos vezető alakja adott hangot örömének és megkönnyebbülésének Giuliana Sgrena kiszabadulása kapcsán. Többen, köztük Gianfranco Fini külügyminiszter, méltatták Gianni Letta, az olasz kabinetiroda helyettes vezetőjének "csendes, de annál áldozatosabb munkáját" az újságírónő életének megmentésében. Ugyancsak a kormány és a titkosszolgálatok komoly és diszkrét erőfeszítéseit dicsérte Francesco Bosi védelmi államtitkár-helyettes. A választási kampánygyűlésen Pescarában tartózkodó Romano Prodi, az Európai Unió bizottságának volt elnöke, a baloldal miniszterelnök-jelöltje felszólította híveit, hogy köszöntsék felállva, tapssal Sgrena szabadulását. "Gyönyörű hír, nagy fellélegzés, de gondoljunk azokra is, akik még a terroristák kezében vannak" - mondta Marco Follini miniszterelnök-helyettes. Örömmel vette a hírt vatikáni közlés szerint II. János Pál pápa is.

Üdvözölte Sgrena kiszabadulását Patrick Sabatier, a francia Libération című lap vezetőségi tagja, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan szabad lesz munkatársnőjük, Florence Aubernas is, akit szintén iraki iszlám szélsőségesek raboltak el.

A hír nagy üdvrivalgást váltott ki a Kommunista Újraalapítás (Rinfondazione Comunista) nevű szélsőbaloldali párt velencei kongresszusán, amelynek lapja az Il Manifesto. "A kongresszus szerencsét hozott Giulianának" - mondta a lap nevében Luciana Castellina, aki emlékeztetett Florence Aubernas és a többi Irakban fogva tartott túsz sorsára, valamint arra, hogy "még az iraki népnek is vissza kell nyernie szabadságát".

Számít a véleménye
Nyerjen az 500 ezer forint összértékű nyeremények közül, kérjük, töltse ki kérdőívünket.Mondja el a véleményét az [origo]-ról

Giuliana Sgrena, egy II. világháborús antifasiszta ellenálló lánya, tapasztalt haditudósító és a nők jogainak harcos védelmezője. Az első öbölháború óta Irak-szakértőnek számít. Az Irak elleni amerikai invázió következetes ellenzője, aki könyvet írt a háborúnak az iraki népet sújtó következményeiről Az iraki front, egy permanens háború naplója címmel. Elrablásakor éppen riportot készült készíteni azokkal a fallúdzsai menekültekkel, akik az amerikai bombázások elől Bagdadba menekültek és a főváros egyik mecsetjében húzták meg magukat. Legutolsó riportjaiban egy iraki nőnek az Abu Graib börtönben átélt kálváriáját és a január végi választásoknak az iraki síita negyedbeli, szadrvárosi történéseit írta meg. Néhány nappal Florence Aubernas elrablása után cikket írt arról, hogy az újságíróknak joguk van háborúban álló országban dolgozni, "hogy megismertessék a valóságot, amelyet máskülönben csak a hadijelentésekből és a propagandapamfletekből tudnának meg az emberek".