A kampánycsend előtti utolsó nap meglepően csendesen zajlott a parlamenti választásokra készülő Moldova fővárosában, nyoma sem volt az ilyenkor megszokott tömegrendezvényeknek, csendesen élte megszokott életét a város.

Jól jellemzi a fent vázolt helyzetet az a párbeszéd, amely tudósítónk és néhány, pártcímeres zászlót lengető fiatal között zajlott Kisinyov főutcáján. A dialógus arról szólt (volna), hogy hol és mikor fog nagygyűlést tartani a zászlóhordozó által képviselt ellenzéki párt, mire a meginterjúvolt azt válaszolta, hogy már egy hete lezajlott a nagygyűlés, amelyen rengeteg ember vett részt. Arra a kérdésre pedig, hogy mégis, mennyi az a rengeteg, lelkes arccal válaszolt, hogy "volt az kétezer is". Összehasonlítva a közelmúlt belgrádi, kijevi, vagy tbiliszi eseményeivel, látható, hogy ez a szám elenyésző, ha csak ezt vennénk górcső alá, akkor is megfogalmazódna bennünk, hogy a várt (remélt?) narancssárga forradalomra vajmi kevés az esély az Ukrajna és Románia közé ékelt ex-szovjet köztársaságban.

Alátámasztani látszanak a fenti véleményt a nap során megszólaltatott (meghallgatott) szakértők is, akik folyamatos követői, vagy éppen jelentősen befolyásolói a fenti eseményeknek.

Péntek délben Vlagyimir Voronyin, a Moldáv Köztársaság és a választásokon jó esélyekkel induló Kommunisták Pártja elnevezésű szervezet elnöke kifejtette, hogy hisz a választóiban, akik szintén hisznek benne - nem tudja elképzelni azt, hogy pártja ne kerüljön hatalomra, a kérdés csak győzelmének mértéke, a megszerzett szavazatok aránya a többi indulóéval szemben. A közvélemény-kutatók is ezen a véleményen vannak, csupán abban nem egyezik a véleményük, hogy az államfő vezette pártnak lesz-e szüksége koalíciós partnerre a 101 tagú törvényhozásban a parlamenti többség, illetve az államfő személyének megszavazásához szükséges 61 szavazat eléréséhez. Voronyin elnök a "narancssárga forradalmat" elképzelhetetlennek tartja, mivel -véleménye szerint - az már négy évvel ezelőtt (megválasztásakor) lejátszódott Moldovában, amikor is a régi szovjet-típusú nomenklatúrát felváltotta a - magát reformkommunistának nevező - jelenlegi hatalom. Voronyin szerint őt nem csak az utóbbi évek kelet-európai forradalmainak rendszerváltói (Szaakasvili, grúz és Juscsenko, ukrán elnök), hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői is partnerként fogadják el. Az ellenzék forradalmi készülődéséről szóló híreket feszegető kérdéseket az államfő elintézte egy általános derültséget kiváltó mondattal: "itt a tavasz, az emberek ilyenkor hajlamosak bolondságot beszélni vagy elkövetni".

Mérsékeltebb, de lényegében a fentivel egybevágó véleményt fogalmazott meg Nicolae Chirtoaca, a European Institute for Political Studies of Moldova elnevezésű intézet vezetője is. Véleménye szerint az elmúlt három évben folyamatosan tapasztalható évi 6-7%-os gazdasági növekedés, a háromszorosára emelkedett nyugdíjak (így is csak 20 euró az átlag) és fizetések egyértelműen Voronyin oldalára állítják a választókat. Egy esetleges forradalom esélyének latolgatásakor a politológus szerint figyelembe kell venni azt is, hogy Voronyin (ellentétben a Grúziában megbukott Sevarnadzével, vagy az ukrán ex-államfő Kucsmával) a legnépszerűbb politikus hazájában, az általa elért gazdasági eredményeket népe elismeri, az európai integrációt célként kitűző politikájával egyet ért.

Gyarmati István, az EBESZ moldovai képviseletének vezetője elmondta, hogy a választási kampány alatt szervezete nagyobb visszaéléseket egyik oldalról sem tapasztalt, az apróbb politikai furfangok a törvényesség határain belül maradtak. A misszióvezető optimista a választások tisztaságát illetően, véleménye szerint a március 6-i voksoláson nem lesznek a tűréshatáron felüli nagyságrendű kihágások egyik jelölt szervezet részéről sem. Amennyiben valóban ez a forgatókönyv valósul meg, azzal pont a legerősebb szelet fognák ki a választási csalásokra hivatkozva a népet barikádokra hívók vitorlájából - tavaly novemberben az ukrajnai tüntetőknek pontosan egy választási csalásokról és a választások tisztaságát megkérdőjelező EBESZ-jelentés volt a fő mozgatórugója és hivatkozási alapja.

A kampánycsend beköszöntét parádés televíziós viták és tűzijátékkal kísért nemzetgyűlések nélkül, csendesen élte meg a moldáv főváros. A háttérben nyilvánvalóan megkezdődtek a feszült viták és egyezkedések, de az egymásnak feszülő politikusok - törvényesen - már nem befolyásolhatják a vasárnap urnákhoz járuló moldáv állampolgárok véleményét.

Boczka Károly, Kisinyov