Továbbra is titkosak a katyni mészárlás iratai

2005.03.05. 12:38

A moszkvai katonai ügyészség nem adja át az NKVD által 1940-ben, Katynban lemészárolt lengyel katonatisztekkel kapcsolatos iratokat Lengyelországnak - közölte a náci és sztálinista bűnöket kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN). A szovjet hatóságok szerint a 22 ezer lengyel katona kivégzése köztörvényes bűncselekmény volt, amely már elévült.

Az erre a bűntettre vonatkozó száz kötetnyi ügyirat közül harmincháromhoz a lengyel kutatók nem juthatnak hozzá, mivel az orosz fél továbbra is titkosítottként kezeli őket - mondta el pénteken Witold Kulesza, az intézet vizsgálati főosztályának vezetője, aki csodálkozását fejezte ki, hogy hatvanöt év múltán még mindig vannak titkosított iratok.

A lengyel ügyészek tavaly novemberben kezdtek saját vizsgálatot, hogy feltárják a kivégzések elrendelőinek és végrehajtóinak kilétét. E vizsgálat három hónappal azután indult a katyni mészárlás ügyében, hogy az orosz katonai ügyészség 14 évi vizsgálat után elutasította, hogy háborús vagy emberiesség elleni bűntettnek minősítse a történteket; a hivatal megállapítása szerint köztörvényes bűncselekmény történt, amely már elévült.

Mintegy 22 000 lengyel tiszt és katona került a Vörös Hadsereg fogságába, amikor a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én a Ribbentrop-Molotov paktum értelmében lerohanta a kelet-lengyelországi régiókat. Sztálin parancsára a lengyel katonákat ítélet nélkül kivégezték a fehéroroszországi Katyin (Katyn) erdejében, az ukrajnai Harkivban (Harkov) és az oroszországi Tverben. A németek már 1943-ban felfedték a történteket, de a Szovjetunió Hitlerre hárította a felelősséget. Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte el, hogy a Szovjetunió a felelős a katyni mészárlásért.