Megerősítette az Európai Unió soros elnökségéhez írt friss levelében Carla del Ponte, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék főügyésze azt, hogy Horvátország nem működik együtt teljesen az ENSZ-intézménnyel.

Brüsszelben hétfőn este kiszivárogtatott - állítólag még a múlt hét végén írt - levelében Del Ponte úgy vélte, az eddig felsorakoztatott horvát érvek nem adnak teljesen kielégítő magyarázatot arra a tényre, hogy Zágráb még nem tudta megtalálni a törvényszék vádlottlistáján szereplő Ante Gotovna tábornok nyomát.

Az EU-tagországok vezetői még decemberben úgy döntöttek, hogy az unió március 17-én megkezdi a teljes jogú tagság részleteit kidolgozó csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, amennyiben Zágráb teljes körűen együttműködik a törvényszékkel. Későbbi pontosításokból szinte egyértelművé vált, hogy az együttműködést Del Ponte véleménye alapján minősítik majd, illetve Gotovina kiadatása kulcskérdés lesz a végső határozatban.

Horvátország az elmúlt hetekben minden létező szinten amellett lobbizott az EU-nál, hogy Brüsszel higgye el neki, nem áll módjában elfogni és kiadni Gotovinát, mert nem ismeri a tartózkodási helyét. Ezzel szemben egyes EU-tagországok makacsul ragaszkodnak ahhoz a véleményükhöz, hogy a tábornok - akit hazájában sokan háborús hősnek tekintenek - legalább közvetett kapcsolatban áll az államgépezet valamely pontjával.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei egy nappal a tárgyalások kezdetének tervezett időpontja előtt, március 16-án döntenek végérvényesen arról, elindul-e a megbeszélés Zágrábbal. Tekintettel azonban Del Ponte ismételt negatív véleményére, ennek valószínűsége ma csekély.

Magyarország egyébként a tagországok közül - szűk körű kisebbség tagjaként - különvéleményt képvisel, úgy vélve, hogy a tárgyalásokat meg kell kezdeni az előre meghatározott időpontban, vagy bizonyítani kell azt, hogy Zágráb és a törvényszék együttműködése nem teljes.