Az Amnesty International adatai szerint legalább 650 millió kézifegyver van forgalomban a világon, elsősorban férfiak, közülük mintegy 60 százalék magánszemély kezében. A jogvédő szervezet szerint egyre több nő esik áldozatul fegyveres erőszaknak.

A nők egyre súlyosabb árat fizetnek a kézifegyverek kereskedelméért - állapította meg az Amnesty International (AI) legfrissebb, a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott jelentése. E szerint legalább 650 millió kézifegyver van forgalomban a világon, elsősorban férfiak, közülük mintegy 60 százalék magánszemélyek kezében. A nők pedig mind közvetlenül, mind pedig közvetve egyre gyakrabban áldozatai a fegyveres erőszaknak.

 

A jelentés szerint a lőfegyverrel elkövetett támadások 12-szer gyakrabban végződnek halálesettel, mint bármely más fegyveres támadás. A helyzet Dél-Afrikában a legsúlyosabb, ahol minden 18. órában meghal egy nő jelenlegi vagy korábbi partnerének fegyverétől. Az Egyesült Államokban az otthon tartott lőfegyverek 41 százalékkal növelik annak esélyét, hogy a család valamelyik tagja gyilkosság áldozata lesz, ugyanakkor a család nőtagjaira vetítve ez az arány 272 százalékos - állítja a jogvédő szervezet.

 

Franciaországban és Dél-Afrikában háromból egy asszonygyilkosságot lőfegyverrel követnek el, míg az Egyesült Államokban ez az arány háromból kettő - áll a jelentésben, amely szerint a családtagok sérelmére elkövetett emberölés az egyetlen olyan kategória, ahol a női áldozatok többen vannak, mint a férfiak, és az elkövető majdnem mindig a partner vagy egy férfi rokon.

 

A jelentés számos elrettentő példát tartalmaz különböző országokban élő fiatal lányok eseteiből. "Éjszaka a többi katona megerőszakolt. Aztán majdnem minden éjjel. Azt mondták, hogy minél többször megerőszakolnak engem, annál inkább férfiaknak tekintik őket, és így annál nagyobb esélyük van az előléptetésre" - idézték egy 10 éves kislány beszámolóját, akit besorozott egy fegyveres alakulat a Kongói Demokratikus Köztársaság katonájának, majd egy másik csoport elrabolt.

 

Fotó:EPA

"Nagyon dühös volt, elővette a kalasnyikovját. A szomszédok rászóltak, hogy hagyjon békén. De ő rájuk se hederített. Belelőtt a lábamba. Nem éreztem a lábamat, mindkettő teljesen érzéketlen volt... Sütött a nap. Én fölnéztem a körülöttem álló férfiakra, és azt mondtam: 'Nem akarok meghalni!' Kórházba vittek" - a jelentésnek ez a része egy 19 éves lányról szól, akit a saját férje lőtt lábon Irakban 2003. május 21-én a családja és a szomszédok szeme láttára.

 

A jelentés ugyanakkor több olyan ország - például Kanada, Ausztrália, Brazília - példáját hozza fel, ahol törvényekkel korlátozták a fegyvertartást, és ennek következtében jelentősen csökkent a nők sérelmére elkövetett fegyveres emberölések száma.

 

Az AI jelentésében több javaslatot is tesz. Kezdeményezi például, hogy tegyék kötelezővé a fegyvertartási engedély megszerzését és ne kaphasson az engedélyt, aki családtagjaival korábban erőszakosan viselkedett. Sürgeti a szervezet azt is, hogy váljon általánossá minden országban a nők elleni erőszak büntetése. Javasolják emellett azt is, hogy jöjjön létre olyan fegyverkereskedelmi egyezmény, amely megtiltaná a fegyverek exportját olyan célállomásokra, ahol feltételezhetően "nők vagy mások emberi jogainak megsértésére használnák azokat". Kezdeményezik azt is, hogy magánszemélyek ne birtokolhassanak katonai fegyvereket, "kivéve, ha arra az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében van szükség".