Kína háborús törvényt hoz Tajvan ellen

Kína közzétette annak a vitatott törvénynek az első részleteit, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos körülmények között katonai erőt alkalmazzanak Tajvan ellen. Tajvan heves elutasítással reagált a kínai tervre, és az amerikai külügyminiszter is felhívta miatta kínai kollégáját. A törvénytervezetet ismertető kínai parlamenti elnök szerint ugyanakkor a törvényt csak végső esetben alkalmaznák, ha a békés újraegyesítés kudarcot vallana.

Háborúval fenyegeti Tajvant Kína egy új törvénytervezetben, amennyiben a sziget elszakadna Pekingtől, vagy az újraegyesítés érdekében kifejtett minden erőfeszítés kudarcba fulladna.

A vitatott elszakadásellenes törvénytervezet keddi ismertetésekor "nem békés" eszközökről és más szükséges intézkedésekről beszélt Vang Csao-kuo (Wang Zhaoguo), a parlament alelnöke a pekingi Országos Népi Gyűlésben. Katonai csapásra olyan közelebbről nem pontosított "nagyobb incidensek" esetén is lehetne számítani, amelyek Tajvan leválását vonnák maguk után - mondta az alelnök 3000 küldött előtt a Nép Nagy Csarnokában. A törvénytervezet szó szerinti szövegét nem hozták nyilvánosságra.

Katonai erő, blokádok, szankciók

Egyes elemzők szerint a "nem békés" eszközök megnevezésen feltehetően nem csak katonai fellépést, hanem blokádokat és szankciókat is értenek.

A törvény az államtanácsra és a Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő-pártfőtitkár vezette katonai bizottságra ruházza át a háborúról szóló döntést. Kína különös gondot fordít majd arra, hogy megoltalmazza a polgári lakosságot és a Tajvanon tartózkodó külföldieket, és csekély veszteséget okozzon - közölte a parlament alelnöke, aki az újraegyesítést a Kínai Kommunista Párt "történelmi feladatának" nevezte.

"A nem békés eszközök bevetése szuverenitásunk és területi egységünk megvédelmezésére az utolsó lehetőség lenne, amennyiben a békés újraegyesítésért kifejtett összes erőfeszítésünk kilátástalannak bizonyulna" - mondta Vang Csao-kuo. A törvénytervezetet övező nemzetközi bírálatokra a parlament alelnöke azzal válaszolt, hogy a tajvani kérdés Kína belügye, és óva intett minden külső beavatkozástól. A törvényről március 14-én szavaz a kínai Országos Népi Gyűlés, de kicsi a valószínűsége, hogy elutasítanák a javaslatot.

Csao-kuo szerint ugyanakkor mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy az "egy ország, két rendszer" alapelvét szem előtt tartva érjék el a békés újraegyesítést. Tajvan megőrizheti saját politikai rendszerét, és "nagyfokú autonómiát" élvezhet. "Amíg az egy Kína alapelve érvényesül, minden kérdés megvitatható" - mondta.

Biankó csekk

A tajvani törvényhozók gyorsan és hevesen reagáltak a kínai lépésre, közölve, hogy a tervezet csak ürügyet ad a támadásra, és biankó csekket ad a hadsereg kezébe egy esetleges támadáshoz. "A törvénnyel a kommunista Kína semmibe veszi a Kínai (Tajvani) Köztársaság szuverenitását, és növeli a feszültséget a térségben" - közölte egy tajvani tisztviselő.

A japán külügyminisztérium szóvivője ugyancsak aggodalmát fejezte ki Kína és Tajvan viszonyával kapcsolatban. Az Új Kína hírügynökség beszámolója szerint Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter pedig kedd hajnalban felhívta kínai kollégáját, Li Csao-hszinget (Li Zhaoxing), hogy áttekintsék a tajvani kérdést. A beszélgetésen elhangzottakaról nem számolt be a jelentés, csak annyit lehet tudni, hogy a két politikus között más nemzetközi problémák mellett szóba került Észak-Korea ügye is.

MTI/[origo]