Egy éve robbantották fel a madridi vonatokat

Vágólapra másolva!
Egy éve követték el az utóbbi két évtized legvéresebb merényletét Európában. A 2004. március 11-i madridi vonatrobbantásokban 192 ember vesztette életét, és több mint 1500-an sebesültek meg. Az ügyben folyó nyomozás során eddig 70 személyt vettek őrizetbe, de legalább öt fontos gyanúsított még szabadlábon van. A merénylet nyomán Spanyolországban megbukott a konzervatív kormány, az új baloldali vezetés pedig kivonta a spanyol csapatokat Irakból.
Vágólapra másolva!

Madridban péntek reggel 7 óra 37 perckor megszólaltak a templomharangok. Egy éve ebben a percben robbant fel az első hátizsákba rejtett pokolgép a spanyol főváros elővárosi vonatain.

Eddig összesen 70 embert vettek őrizetbe a merényletsorozat ügyében indított nyomozás során. A 2004. március 11-i vonatrobbantásokban 192-en vesztették életüket, és másfél ezren sebesültek meg. A hat országban folytatott vizsgálatok során közel 40 ezer oldalnyi dokumentum keletkezett. A felelősök ellen várhatóan még ebben az évben megindulhatnak a büntetőperek.

A robbantók egy zsúfolt tavaszi reggelen - alig három nappal a spanyol parlamenti választások előtt - röpítettek a levegőbe három madridi vonatot. A legtöbben az Alcala de Henares nevű elővárosból induló és a spanyol főváros központjában lévő Atocha pályaudvarra tartó vonaton vesztették életüket. A detonáció akkor történt, amikor a vonat a pályaudvar közelébe ért. Az ingázókat szállító szerelvény két kocsiját darabokra szaggatta a robbanás. Ezen kívül két másik pályaudvaron - a központtól keletre, illetve délkeletre fekvő Santa Eugenia, illetve Pozo állomásán - robbantottak fel vonatokat.

Olga Sanchez vizsgálóügyész szerint "nem kérdéses", hogy a merénylet hátterében iszlám szélsőségesek álltak, és "nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megállapítsuk, mi is történt" - közölte a Cadena SER rádióban.

Az eddigi megállapítások szerint a támadásokat egy javarészt észak-afrikai származású tagokból álló spanyolországi radikális iszlám hálózat szervezte, és összesen három csoport vett részt az előkészületekben és a kivitelezésben. A letartóztatottak között van néhány spanyol születésű személy is, ők szerezték be a robbanószert, amelyet a terroristák 13 hátizsákba osztottak szét, majd a pokolgépeket négy vonton helyezték el.

Az ügyben hozott első ítéletben egy csak "kis cigányként" emlegetett 16 éves spanyolt marasztaltak el, akinek hat évet kell letöltenie fiatalkorúak börtönében, azért, mert segített a robbanóanyag Madridba szállításában. Más letartóztatottak ugyanakkor a nyomozók szerint Spanyolországon kívüli terrorszervezetekkel is kapcsolatban álltak. Decemberben például 191 rendbeli emberölés miatt emeltek vádat egy marokkói csoport vezetője ellen. A 2003-as casablancai merényletekért is felelős Marokkói Iszlám Harci Csoport feltételezések szerint az al-Kaidával is kapcsolatban állt.

A merénylet főszereplői vagy börtönben vannak már, vagy életüket vesztették. Tavaly április harmadikán ugyanis egy rendőrségi rajtaütéskor a spanyol fővárosban felrobbantotta magát a robbantással gyanúsítottak hatfős csoportja. Ekkor vesztette életét a támadások feltételezett kiötlője is, a tunéziai származású Szerhane ben Abdulmedzsid Fahket.

Forrás: [origo]
Hat gyanúsított

Egy másik fő gyanúsítottat, Rabi Omár Ahmed robbantási szakértőt decemberben adta ki a spanyol hatóságoknak Olaszország, illetve az ugyancsak kulcsfigurának számító Dzsamal Zugámot ideiglenesen vád alá helyezték. Az ügy legalább öt további gyanúsítottja ugyanakkor még mindig szabadon van, és a madridi robbantásokat elkövető terrorista hálózat teljes felderítése is várat magára. A robbantások oka - az eddigi bírósági megállapítások szerint - bosszú volt a konzervatív spanyol kormányzat iraki háborút támogató politikájáért.

A merénylettel ugyanakkor a terroristák - legalábbis részben - elérték céljukat: az iraki háborút támogató José Maria Aznar vezette konzervatív kormány megbukott a merényletek után három nappal rendezett parlamenti választásokon. A szavazást a Spanyol Szocialista Munkáspárt nyert - főképpen az Irakban szolgáló spanyol csapatok kivonásának ígéretével. A Luis Rodrigez Zapatero vezette új kormányzat nem is késlekedett sokáig: alig több mint egy hónappal a robbantások után már meg is kezdődött a spanyol csapatkivonás Irakból.