Csak a csoda, pontosabban a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina volt horvát tábornok azonnali kiszolgáltatása segíthet Horvátországon. Máskülönben az EU-tagállamok külügyminiszterei szerdai brüsszeli tanácskozásukon nem adják majd beleegyezésüket, hogy Zágráb másnap megkezdhesse az ország EU-csatlakozási tárgyalásait.

Diplomáciai források szerint az EU-tagállamok keddi nagyköveti tanácskozásán a Horvátországot mindvégig határozottan támogató Magyarország szinte teljesen magára maradt azzal az álláspontjával, hogy az eredeti időben, azaz március 17-én mégis meg kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat: ezt az álláspontot csak Ausztria, Szlovénia és Szlovákia támogatta, miközben a többi 21 tagország ellenezte. S bár a nagykövetek a végső döntést meghagyták a másnap ülésező külügyminisztereknek, immár nyilvánvaló: hacsak Gotovina önként fel nem adja magát, vagy valahol le nem tartóztatják (Zágráb azt állítja, hogy nem tudják, hol bujkál), akkor a döntés nemleges lesz.

A vita most már inkább csak arról folyik, hogy adjanak-e újabb, ideiglenes határidőt Zágrábnak a tárgyaláskezdésre, vagy minden újabb dátum nélkül halasszák el a megbeszéléseket, egyértelműen a Gotovina-ügy rendeződésétől téve függővé a további fejleményeket.  

Ez a döntés egyébként már régóta érlelődött: bár az EU állam- és kormányfői múlt decemberi brüsszeli csúcsértekezletükön beleegyezésüket adták a tárgyaláskezdéshez, s ennek időpontját is kitűzték, feltételül szabták, hogy Horvátország teljes mértékben működjön együtt a jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Ez utóbbi főügyésze, Carla Del Ponte viszont az elmúlt hónapokban többször is negatív véleményt adott erről az együttműködésről, leginkább azt kifogásolva, hogy a horvát vezetés nem tesz meg minden tőle telhetőt Gotovina felkutatására és átadására Hágának.