Felkelés tört ki Kirgíziában

2005.03.21. 0:50
Ellenzéki tüntetők elfoglaltak egy várost Kirgízia déli részén, a parlamenti választások második fordulója után. Az ellenzék szerint elcsalták a választást. A volt szovjet köztársaságban tizenöt éve ugyanaz az elit van hatalmon.

Vasárnap tízezer tüntető elfoglalta a Kirgízia déli részén lévő Dzsalal-Abad nevű várost. Ez a harmadik legnépesebb település az ötmilliós országban. A demonstrálók azért vonultak utcára, mert szerintük elcsalták a parlamenti választást, aminek második fordulóját ezen a hétvégén tartották. A botokkal és Molotov-koktélokkal felszerelkezett tömeg elfoglalta a város repülőterét, és felgyújtotta a város rendőrségi központját. Az épület tetejére menekült rendőrök először a levegőbe lőttek, majd a tömeg futni hagyta őket. Más városokban is vannak tüntetések, több helyen a rendőrség gumibotokkal verte szét a tiltakozókat.

"Sem az elnök, sem én, sem pedig a belügyminiszter nem engedi, hogy saját népünkre lőjenek" - közölte Nikolaj Tanyanev miniszterelnök. A kormányfő azt ígérte, hogy a kormány mindent megtesz a vérontás elkerüléséért, és tárgyalni is készek az ellenzékkel. A felkelők egyik vezetője szerint csak akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha maga Akajev elnök hajlandó beszélni velük.

Aszkar Akajev elnök pártjával tizenöt éve van hatalmon Kirgíziába. Akajev rendszere engedékenyebb mint a többi közép-ázsiai volt szovjet tagállamban tapasztalható zsarnokság, de ettől még Kirgízia sem számít demokráciának. Akajev azzal szokott érvelni, hogy muszáj keményen fellépnie bizonyos politikai csoportokkal szemben, mert polgárháború veszélyezteti az országot. Akajev a fő veszélyt az iszlámista radikáliokban és a déli területeken lakó üzbég kisebbségben látja. A felkelők kezére került Dzsalal-Abad is üzbégek lakta város. A déli országrészben az elmúlt években már többször összecsaptak a helyiek a kivezényelt rendőrökkel.

Akajev - aki a kirgiz tudományos akadémia elnökéből lett 1990-ben az ország vezetője - 1996-ban és 2003-ban is népszavazáson bővítette saját hatáskörét. Az elnök negyedik mandátuma októberben jár le, és a két éve megváltoztatott alkotmány értelmében ismét indulhatna. Ő azonban bejelentette, hogy nem jelölteti magát ősszel. Pártja viszont nagy többséggel győzött a mostani, manipulált választáson. A fia és a lánya is képviselő lett, és az ellenzék szerint a hatalmat családtagjainak akarja átjátszani.

Az ellenzéki Népi Mozgalom Kirgíziáért nevű szervezet szerint az grúziai és ukrajnai demokratikus forradalomhoz hasonló kezdődött. Akajev azonban etnikai és vallási radikálisoknak tartja a felkelőket. Kirgízia utoljára akkor szerepelt a külföldi sajtóban, amikor az afganisztáni háború idején Akajev katonai bázisokat biztosított az amerikai hadsereg számára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK