Nem került belpolitikai válságba Hollandia csütörtökön, miután a legkisebb koalíciós párt, a baloldali liberális Demokraták 66 (D66) egyelőre nem lépett ki a kormányból, noha a hágai parlamentben a héten nem kapta meg a kétharmados többséget az az alkotmánymódosítás, amelynek értelmében a polgármesterek közvetlen választás útján kerülnének az önkormányzatok élére.

Három éven belül a harmadik
Hollandiában három éven belül ez a harmadik belpolitikai válsághelyzet, és az előző kettő a kormány lemondásához, rendkívüli választásokhoz vezetett. Wim Kok munkapárti vezetésű kormánya 2002 áprilisában azért kényszerült távozni, mert egy jelentés felelősnek mondta ki a holland békefenntartókat és rajtuk keresztül a kabinetet az 1995-ös srebrenicai mészárlás meg nem akadályozásáért. 2002 októberében Balkenende májusban választott kormánya mondott le, mert a kormányfő Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) és a jobboldali liberális VVD nem tudott összeférni a választások előtt meggyilkolt Pim Fortuyn némely tekintetben szélsőséges nézeteket valló pártjával.

A párt egykori választási programjában fontos helyen szereplő alkotmánymódosítás elmaradása miatt szerdán lemondott posztjáról Thom de Graaf miniszterelnök-helyettes, és felmerült a veszély, hogy a D66 teljesen elhagyja a hárompárti kormányt, ezzel akár előrehozott választást is kikényszerítve.

Peter Balkenende kormányfő a helyettesének távozása miatt maratonira nyúlt csütörtöki egyeztetést követően a sajtónak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a D66-nak kellő kárpótlást tudnak biztosítani a leszavazott törvény helyében - nem közölt azonban részleteket elképzeléseiről. Hozzátette, a tárgyalások tanúsága szerint minden koalíciós partner egyben kívánja tartani a kormányt.

Medy van der Laan, a D66-ot képviselő államtitkár viszont azt szögezte le, hogy a további tárgyalásokon programjuk széles körű képviseletét kívánják elérni, nem érik be morzsákkal. A harmadik koalíciós párt, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) frakcióvezetője, Jozias van Aartsen volt külügyminiszter kijelentette, nem érzik úgy, hogy a D66-nak bármit is kínálni kellene, ami túlmutat a korábbi koalíciós megállapodásokon.

A viszonylag kicsiny támogatottságú, de a parlamentbe rendre bekerülő D66 már hosszú ideje a mérleg nyelvének bizonyult kormányalakításkor, tagja volt a baloldali vezetésű korábbi kabineteknek is. Hivatalosan csak 2007-ben tartják a következő választást Hollandiában.