A lányok gyakrabban maradnak ki az iskolából

Az UNICEF most kiadott jelentése szerint világszerte 100 millió gyerek nem részesül az alapfokú oktatásban. Bár ez a szám tizenötmillióval kevesebb, mint 2001-ben, a kimaradók többsége továbbra is lány. Az UNICEF-jelentés szerint az iskoláztatás jelenlegi növekedésével nem tartható az ENSZ korábbi célkitűzése, amely 2015-re a teljes iskolázottság elérését irányozta elő. Bizonyos régiókban az alapfokú oktatás területén is komoly hiányosság mutatkozik a nemek közti egyenlőség tekintetében.

Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF legújabb, az alapfokú oktatásban a nemek egyenlőségét vizsgáló jelentése szerint ma a világon több gyermek jár iskolába, mint korábban bármikor, azonban becslések szerint 2005-ben továbbra is csaknem 100 millió gyermek nem fejezi be az alapfokú oktatást. Ez a szám 2001-ben még 115 millió volt. A jelentés szerint, ha az iskolalátogatás csak a jelenlegi ütemben nő, nem tartható az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaiban 2015-re előirányzott teljes beiskolázottság.

Az ENSZ-közgyűlés által 2000 szeptemberében elfogadott program felöleli az oktatás, a női egyenjogúság, a környezetvédelem területét, valamint a gyermekhalandóság, az AIDS és az egyéb betegségek elleni küzdelmet.

A jelentés szerint a világ sokat haladt abba az irányba, hogy ugyanannyi leány járhasson iskolába, mint ahány fiú. A világ 180 országából 125 az idén valószínűleg eléri ezt a célt. Nem éri el azonban a Közel-Kelet, Észak-Afrika, Dél-Ázsia, Nyugat- és Közép-Afrika legtöbb országa. Carol Bellamy, az UNICEF igazgatója szerint a különféle hátrányos tényezők elsősorban a leányokat érinti, ők azok, akik elsősorban kimaradnak az oktatásból.

Az oktatásban való részvétel legnagyobb akadálya mindenekelőtt a szegénység. A fejlődő országok társadalmának legszegényebb 20 százalékában élő gyermekeknek átlag háromszor kisebb az esélyük az iskolába járásra, mint a leggazdagabb országok alsó 20 százalékának.

A jelentés szerint a gyermek iskolába járási esélye nagyban függ az anya iskolázottságától is. A fejlődő országokban az iskolába nem járó gyermekek 75 százalékának az anyja sem járt iskolába. Az AIDS, a polgárháborúk, a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem és a természeti csapások mind kihatnak az iskolázottsági arányra, ráadásul ezek a problémák éppen olyan országokban állnak fenn, amelyeknek amúgy is gyenge az oktatási infrastruktúrájuk.

Az ENSZ úgy számol, hogy évente további 5,6 milliárd dollár szükséges ahhoz, hogy a teljes beiskolázottság megvalósuljon. Ehhez fokozni kell az oktatáshoz nyújtott nemzetközi segítséget. Néhány fejlett ország már felismerte ennek fontosságát. A brit kormány a következő három évre 2,68 milliárd dollárt ajánlott fel arra, hogy több leány járhasson iskolába. Norvégia 2003-2004-ben 51 millió dollárral járult hozzá az UNICEF által támogatott iskolázási programokhoz.