Blair nem ellenzi egyértelműen Szaddám kivégzését

A brit kormányfő nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy szót emelne Szaddám Huszein kivégzése ellen, ha a volt iraki diktátort halálra ítélnék. Tony Blair emellett továbbra sem volt hajlandó felfedni, hogy a kormány főtanácsadója az iraki háború előtt megváltoztatta-e véleményét a beavatkozás törvényességéről, jóllehet éppen szerda este nyilvánosságra került új értesülések szerint így tett.

A jövő csütörtöki parlamenti választásokra készülő Blair, aki a Sky News brit hírtévé adásában válaszolt a vezető politikai tudósító és a nézők kérdéseire, Szaddám esetleges halálra ítéléséről azt mondta: erről az iraki igazságszolgáltatásnak kell döntenie. Kijelentette: ő személy szerint ellenzi a halálbüntetés alkalmazását, de megérti "azokat a rendkívül erőteljes érzelmeket", amelyek az irakiakban dúlnak a volt diktátorral szemben. Arra az egyenes kérdésre, hogy ha Szaddám Huszeint halálra ítélnék, szót emelne kivégzése ellen, megismételte: az ügyben az iraki hatóságokat illeti meg a döntés joga.

Blair cáfolta, hogy még mielőtt az iraki katonai beavatkozás kérdése az ENSZ elé került volna, ő már egyezségre jutott George Bush amerikai elnökkel a háború megindításáról. Cáfolta azt is, hogy a brit kormány jogi főtanácsadója, aki néhány nappal a háború előtt törvényesnek minősítette a fegyveres fellépést az addig meghozott biztonsági tanácsi határozatok alapján, kormányzati nyomára változtatta meg ezzel ellentétes korábbi álláspontját.

Szaddám Huszein

Már a múlt héten felbukkantak olyan sajtóértesülések, amelyek szerint Lord Goldsmith, a kormány fő jogtanácsosa első, nyilvánosságra nem hozott szakvéleményében arra figyelmeztette a kormányt, hogy újabb egyértelmű ENSZ-határozat nélkül a háború törvényellenesnek minősülhet. Ezt támasztotta alá a BBC és a Channel 4 tévé éppen szerda este tett közös bejelentése arról, hogy birtokukba került Lord Goldsmith eredeti, a háború törvényességével kapcsolatban kétségeket megfogalmazó állásfoglalásának állítólagos másolata. Eszerint a főtanácsadó két héttel a háború előtt még elengedhetetlennek nevezte az újabb biztonsági tanácsi határozatot és azt, hogy a beavatkozás előtt London és Washington megdönthetetlen bizonyítékokat mutasson fel az iraki tömegpusztító fegyverek létezéséről.

Az iraki háború ügye csak az utóbbi napokban merült fel élesen, a választási kampány eddigi menetében viszonylag a háttérbe szorult. Egybehangzó felmérések szerint a választók sem helyezik a háborút a választásokat eldöntő sarkalatos kérdések közé; egy friss közvélemény-kutatás azt hozta ki, hogy a brit közvélemény 3 százaléka tartja elsődleges fontosságúnak ezt a kérdést.