Csehország kárpótolja a '68-as megszállás áldozatait

Csehország kárpótolni fogja azokat a személyeket vagy leszármazottaikat, akik Csehszlovákia 1968 augusztusában, a Varsói Szerződés öt tagállama, köztük Magyarország által végrehajtott megszállásának estek áldozatául.

A képviselőház keddi döntése alapján egyszeri pénzügyi kárpótlást kapnak mindazok, akik 1968. augusztus 20. és 1991. június 27. között a megszállók tevékenységének következtében az életüket veszítették vagy megsérültek. A szenátus a törvényt már korábban jóváhagyta. A törvény, amely többéves politikai vitákat zár le, azután lép életbe, hogy Václav Klaus államfő aláírja, s a szöveg megjelenik a hivatalos közlönyben. A törvényt csak a kommunista képviselők utasították el azzal az érveléssel, hogy a kárpótlás már a szocialista rendszerben megtörtént.

A Varsói Szerződés öt tagállama - Bulgária, Lengyelország, az NDK, Magyarország és a Szovjetunió - 1968. augusztus 20-án azért szállta meg a szintén szocialista Csehszlovákiát, hogy megakadályozza a "prágai tavaszként" ismert reformfolyamatot. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül Románia nem vett részt az akcióban, sőt nyíltan elítélte azt. A szovjet hadsereg mintegy 100 ezer katonája végül is több mint két évtizedig maradt Csehszlovákiában, s az utolsó szovjet katona csak a rendszerváltás után, 1991. június 27-én hagyta el az országot.

A megszállás következtében életüket vesztett személyek gyermekei, házastársai, esetleg szülei 150 ezer koronát kapnak (1 cseh korona=8,28 forint), míg a többiek kárpótlása a sérülés mértékétől függ. Azon személyek, akiket a megszállók megerőszakoltak, illetve tartós egészségkárosodást okoztak nekik, 70 ezer koronát kapnak. Kisebb sérülésekért az áldozatoknak vagy leszármazottaiknak 30 ezer korona jár.

A most elfogadott törvényjavaslatot a jobboldali Polgári Demokratikus Párt nyújtotta be, s többéves vita után sikerült csak elfogadtatni. A polgári demokraták eredeti javaslata ugyanis jóval nagyobb kárpótlási összegekkel számolt, mint a most elfogadott törvény.

A kárpótlási igényt a belügyminisztériumhoz kell írásban benyújtaniuk az érintetteknek, mégpedig legkésőbb 2006. december 31-ig. A kárpótlás kifizetésének feltétele a cseh állampolgárság. A kárpótlásra való jogosultságot az érintetteknek dokumentumokkal és legalább két tanúval kell igazolniuk. A törvény más bizonyítékot is megenged, de nem részletezi, hogy milyet.

A vita folyamán a szenátus felszólította a kormányt, hogy hivatalosan kérje a megszálló országokat a kárpótlásban való részvételre. Az elfogadott törvény szerint a kárpótlást a cseh állam fogja kifizetni, de ez nem akadálya annak, hogy az áldozatok esetleg újabb kárpótlási kérvénnyel forduljanak a megszálló országokhoz.

Egyelőre nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a kárpótlás hány személyt fog érinteni. Nem hivatalos kimutatás szerint a megszállás első két hetében 72 személy vesztette életét, míg 266 súlyos, s 436 könnyebb sérülést szenvedett.