Vágólapra másolva!
Egyszerű, de több szempontból is speciális a brit választási rendszer. A hagyományosan csütörtökökre kiírt választás egyfordulós, minden választókerület egy jelöltet küld a törvényhozásba. Pártlisták nincsenek.
Vágólapra másolva!

A britek egy lóversenyből kölcsönvett kifejezéssel illetik választási rendszerüket: a "first past the post" kifejezés értelme, hogy az győz, aki legelsőnek fut be. A többiek kiesnek a versenyből. Ez azt jelenti, hogy a szavazók egy jelöltre szavazhatnak, és egy választókerületből az a jelölt jut tovább, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi meg, még ha csak egyszavazatnyi különbségen múlik is a győzelme. Azok a szavazatok, amelyeket egy választókerületben a vesztes jelöltek kaptak, elvesznek. Többen ezért kritizálják a rendszert, és azt szorgalmazzák, hogy valamilyen módon oldják meg az arányos képviseletet.

A rendszer jellegzetessége, hogy egy párt úgy is győzhet, hogy a szavazatok országos, abszolút számát tekintve kevesebb voksot kap, mint a többi párt. Ez történt például a legutóbb is. A 2001-es választáson ugyanis az 1997 óta kormányzó baloldali Munkáspárt az érvényes voksok 43 százalékát kapta országszerte, ám mégis megszerezte a 646 alsóházi mandátum közel kétharmadát, 413 képviselői helyet. Ez úgy fordulhat elő, hogy a toryk sok kisebb választókerületben nyertek, viszont jó néhány sok választópolgárral rendelkező körzetben vesztettek.

Kanadai, pakisztáni, tongai szavazók

Szavazni minden 18. évét betöltött brit állampolgárnak joga van, mindössze regisztráltatniuk kell magukat. Sőt, szavazhatnak a brit nemzetközösséghez tartozó országok (54 állam) állampolgárai is, ha legálisan Nagy-Britanniában élnek. Szavazhatnak így akár kanadaiak, ausztrálok, sőt a máltaiak, ciprusiak, pakisztániak, bangladesiek vagy akár Vanuatu, esetleg Tonga állampolgárai is.

Kivételezett helyzetben vannak az írek, akik - ha Nagy-Britanniában vagy Észak-Írországban élnek - ugyancsak voksolhatnak, jóllehet országuk nem tagja a nemzetközösségnek. Nem szavazhatnak ugyanakkor a Lordok Házának - a parlament felsőházának - tagjai, a börtönre ítélt bűnözők, vagy azok, akiket az elmúlt időben bűnösnek találtak választási csalás bűntettében.

Jelöltek és kampánypénzek

Jelölt bárki lehet, aki betöltötte 18. életévét és kitöltött egy jelölőívet, tíz szavazó aláírásával. Ezt április 19-ig kellett benyújtania az illetékes hatóságoknak 500 font letéttel egyetemben. A jelölteknek nem kötelező párttagnak lenniük.

A pártok és a jelöltek kampánypénzeit szigorúan ellenőrzik, minden jelöltnek el kell számolnia ilyen jellegű kiadásairól a szavazást követően. A jelöltek legfeljebb 7150 fontot költhetnek a kampányra, plusz szavazónként 7 pennyt a vidéki körzetekben, illetve 5 pennyt a városi körzetekben. A pártok minden minden egyes választókerület után, ahol jelöltet állítanak, 30 ezer fontot költhetnek a kampányra. Ha az összes körzetben állítanak jelöltet, akkor 19 380 000 fontot fordíthatnak erre a célra.