Minden harmadik német elzavarná Schröderéket

2005.05.24. 13:06

Pártja vasárnapi tartományi veresége után előre hozott választásokat szorgalmaz Gerhard Schröder. A német szociáldemokrata kancellár ezzel próbálja menteni az SPD-t, melynek be nem váltott ígéretei - főképp a munkanélküliség stagnálása - miatt jelentősen megcsappant a népszerűsége. Felmérések szerint a kancellárnak még volna előnye kereszténydemokrata kihívójával, Angela Merkellel szemben, de pártja bukásra áll.

Tizenhét százalékos előnye van a német kereszténydemokratáknak (CDU) Gerhard Schröder német kancellár szociáldemokrata pártjával (SPD) szemben a legutóbbi német közvélemény-kutatások szerint. A Forsa felméréséből kiderül, hogy a CDU-t a szavazók 45, míg az SPD-t 28 százaléka támogatja. Ezekből az adatokból úgy tűnhet, hogy nem sok esélye van a hétvégi észak-rajna-vesztfáliai szavazáson elszenvedett vereség után előrehozott választásokat szorgalmazó Schröderéknek arra, hogy sikerrel szerepeljenek a szokásosnál várhatóan egy évvel előbb megtartandó szavazáson.

Csakhogy Schröder jóval népszerűbb kihívójánál, Angela Merkelnél, aki hétfőtől hivatalosan is a kereszténydemokraták kancellárjelöltje. A jelenlegi kancellár a választók 42 százalékának bizalmát élvezi, míg Merkelt 30 százalékuk támogatja. Schröder feltehetően ezt szeretné kiaknázni "nagyon személyes" kampányával, amelyet, mint közölte, "a két vezető személyiségre szabnak".

Schröderék pártja vasárnap 39 évnyi folyamatos uralom után szenvedett vereséget a legnépesebb (13 milliós lakosú) német tartományban, ahol most - öt évre - a kereszténydemokraták alakíthatnak kormány a liberálisokkal (FDP). A vereség után - előremenekülve - egyből előrehozott választásokat javasolt a német kancellár, hétfőn pedig be is jelentették, hogy július elsején bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Bundestagban a kormány ellen. Ha a képviselők megszavazzák ezt, akkor Horst Köhler államfőnek 21 napja lesz a parlament feloszlatására, ezt követően pedig 60 napon belül új választást kell tartani. Schröder és Köhler kedden találkozott az előrehozott szavazás ügyében, de a találkozón elhangzottakról nem árultak el részleteket.

Bizonytalan a siker egy bizonytalan választáson

Kérdés, hogy Schrödernek sikerül-e előremenekülnie és sikerre vinni pártját annak egyre csökkenő népszerűsége ellenére. Több elemző úgy véli, hogy az előre hozott választások nem kedveznek az ellenzéki CDU lassú felőrlő taktikájának, amivel az SPD-t igyekeznek megfogni, mások ugyanakkor jelzik, hogy hiába az erőfeszítés, Schröderéknek nem sikerül majd legyőzniük a már most jelentős előnnyel rendelkező kereszténydemokratákat. Ezt erősítik a legutóbbi és az azt megelőző tartományi választások (a vasárnapi észak-rajna-vesztfáliai, illetve a februári schleswig-holsteini) eredményei is, ahol hiába volt nagyobb támogatottságuk az SPD-vezetőknek, a párton ez nem segített, és mindkét helyen veszített.

De nem csak az előrehozott választások megnyerése bizonytalan, még az sem biztos, hogy egyáltalán el tudják érni ennek megtartását. Többen ugyanis - például Ernst Benda, a német alkotmánybíróság volt elnöke - alkotmányba ütközőnek tartják, hogy a kancellár politikai okokból akar előrehozott választást tartani, miközben csak akkor vethetné fel a bizalmi kérdést, ha a képviselőházi (Bundestag) erőviszonyok korlátok közé szorítanák cselekvőképességét. Ez azonban jelenleg nem áll fenn, mivel az észak-rajna-vesztfáliai eredményekkel csak a felsőházi (Bundesrat) erőviszonyok módosultak. A 603 fős Bundestagban a szociáldemokraták és szövetségeseik, a zöldek 12 fős többséggel rendelkeznek. Több képviselő egyenesen az alkotmánybírósághoz kíván fordulni, arra hivatkozva, hogy nem három, hanem négy évre választották meg őket.

Be nem váltott ígéretek, savanyú almák

A Schröder-kabinet jelentős népszerűségvesztéséhez nagyban hozzájárultak a szociális megszorító intézkedések és a be nem váltott választási ígéretek. A politikust 1998-ban azzal az ígérettel választották meg először, hogy csökkenti a munkanélküliséget. Ehhez képest vezetése alatt a munkanélküliek száma egymillióval nőtt, most ötmillióan vannak. Ráadásul Európa legnagyobb gazdasága kevesebb mint egyszázalékos növekedést mutatott az utóbbi négy évből három folyamán, amivel Németországé lett a leglassabban bővülő gazdaság az EU-ban - írja a Bloomberg.

A helyzetet legjobban a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasonlata jellemzi, miszerint a legutóbbi választás után Schrödernek csak a "legsavanyúbb almák" maradtak - koalíciós váltás, lemondás, új választás -, és valamelyikbe bele kellett harapnia, hogy "elkerülje a kínzóan hosszú vörös-zöld alkonyt".

[origo]/MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKK