Az EU kettészakadásához vezethet a francia nem

2005.05.29. 9:39

Az újonnan csatlakozó országok lemaradhatnak, gyengélkedésnek indulhat az EU gazdasága, leállhat a bővítés - szakértők szerint ilyen következménye lehet, ha a franciák többsége vasárnap nemmel szavaz az EU-alkotmányra. Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő úgy véli: a jelenlegi taglétszámmal már nem működhet jól az EU, az alkotmány elbukása hátráltatná az átalakulást, ami leginkább az újonnan csatlakozott országok gazdaságra lehet káros következményekkel.

Vasárnap tartják az Európai Unió alkotmányáról szóló szavazást Franciaországban. Az eddigi közvéleménykutatások szerint a franciák többsége ellenzi az alkotmányt, így a hétvégi voksolás az egyik legizgalmasabb esemény az EU történetében.

 

Közel 42 millió francia szavaz. Az első hivatalos adatok szerint 25,08 százalékos volt a részvételi arány délig. Az arány közel 5 százalékkal meghaladja a maastrichti szerződésről rendezett 1992-es népszavazáson ugyanebben az időpontban mért részvételi arányt.

 

A választóhelyiségek közép-európai idő szerint este 8-kor zárnak Párizs és Lyon kivételével, ahol a voksolást két órával meghosszabbították. Az első, a választóhelyiségekből kilépő szavazók megkérdezésén alapuló becslések este 10 óra után várhatók. A pénteken közölt utolsó felmérések az alkotmányt elutasítók csekély (51-56 százalékos) többségét jelezték.

 

Több találgatás is napvilágot látott arról, milyen következményekkel járhat, ha vasárnap a franciák többsége nemmel szavaz az Európai Unió (EU) alkotmányára (a közvélemény-kutatások szerint erre minden esély megvan). Az optimisták szerint jogi következménye ennek nem lehet, csupán politikai. Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza azonban pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta: ha a franciák nemet mondanak az európai alkotmányra, akkor az komoly gazdasági és monetáris következményekkel járhat, és mindez különösen az új tagállamokat sújthatja. Szerinte ugyanis a pénzügyi befektetők kivonhatják tőkéjüket a térségből, illetve jelentős kamatemelésekre kellene számítani.

 

Az EU pesszimistái azt várják, hogy az alkotmány elbukásával kétsebességűvé válhat az Unió, vagyis - az eltérő támogatások miatt - a régi tagországok gyorsabban, az újonnan csatlakozottak lassabban fejlődnének. Az alkotmány nélküli lét ugyanis a gazdaságot is megingatná, megszűnhetne az EU egysége, nehezen tudnák csak elfogadni a 7 éves költségvetést, nem lenne újabb bővítés sem, a jelenlegi érvényben lévő szerződések ugyanis a törökök esetleges csatlakozásáról például nem szólnak. (A nemmel szavazásra buzdítóknak épp ez az egyik érvük: szavazz nemmel, ha nem akarod, hogy Törökország csatlakozzon.)

 

Az EU vezetői következetesen tagadják, hogy készülne B-terv arra az esetre, ha Franciaországban elbukik az alkotmány. Erre elsősorban azért van szükség - állítják a szakértők -, hogy a franciák ne érezzék azt: kétszer szavazhatnak, így kisebb a tétje szavazatuknak. Ráadásul még nagyobb lehet a nemmel szavazók aránya, ha úgy érezhetik, lesz kibúvó. A franciák szavazása pedig befolyásolhatja a hollandokat, a briteket és a dánokat is. Utóbbi két ország közölte, hogy már nem is szavaznának az alkotmányról, ha az elbukna az említett két tagállamban.

 

Az amúgy létező B-terv szerint egy csekély többségű francia nem esetén hasonlóképpen járhatnának el, mint például korábban a Maastrichti vagy a Nizzai Szerződés esetében. Vagyis például egy kormányközi konferencián a tagállamok megegyeznének valamilyen engedményben, ami az alkotmány lényegi pontjait nem érintené ugyan, de segítségével elérhetővé válna, hogy egy második szavazáson a nemmel szavazók is elfogadják az alkotmányt. Ezt a lehetőséget azonban a francia miniszterelnök keddi nyilatkozatában kizárta.

 

Fotó: EPA
Le Pen a nem mellett kampányol

Szent-Iványi István SZDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő szerint 1-2 százalékos szavazatkülönbségnél van értelme pótmegoldásokban gondolkodni. A képviselő azok közé tartozik, akik szerint nem szabad túldramatizálni a helyzetet és az alkotmányozási folyamatnak mindenképpen folytatódnia kell a francia szavazás eredményétől függetlenül. "Arra kell törekedni, hogy a káros hatásokat minél inkább korlátozzák" - mondta a politikus az [origo]-nak.

 

"Ha megtorpan az egység, az a gazdaságra nézve is káros lehet" - mondta Szent-Iványi, hozzátéve, hogy ez Magyarországon és az újonnan csatlakozottakban okozhatja a nagyobb károkat. Ha például a 7 éves költségvetésről sem sikerül megállapodni egy esetleges nem szavazat után, akkor a jelenlegi rendszer folytatódik, eszerint viszont Magyarország például csak 1 milliárd euró támogatást kaphatna egy évben szemben a tervezett évi 2,5-3,5 milliárddal. Ráadásul a tőzsde is várhatóan érzékenyen reagálna az EU-alkotmány elbukásának hírére, eshet az euró árfolyama.

 

Ha el is bukik az alkotmány, a reformokat mindenképp végre kell hajtani - hangzik a legtöbb vélemény. Időigényes folyamat azonban, ha egy átfogó alkotmány helyett 8-10 szerződéskiegészítést kell elfogadtatni. Reformra viszont szükség van, mert a működés a jelenlegi taglétszám mellett igencsak lelassult. "Nagyon nehézkes a döntéshozatal" - ismerte el Szent-Iványi, példaként említve, hogy további bővítés esetén - ami már önmagában megkérdőjeleződne alkotmány vagy ide vágó szerződésmódosítás híján - nem lehetne tovább dolgozni 25-nél is több biztossal. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis minden tagország delegálhat egy biztost, de ezt a szabályt még akkor hozták, amikor a tagállamok száma még a tizet sem érte el. "Nagyon sokat számít, mekkora lesz a szavazatkülönbség" - mondta Szent-Iványi, hozzátéve, hogy a következményeket az arány nagyban befolyásolja.

 

Kapcsándi Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK