A részt vevő szavazók 82,86 százaléka igent mondott az egyiptomi népszavazáson a többjelöltes, közvetlen elnökválasztás bevezetésére - jelentette be csütörtökön az egyiptomi állami televízióban Habib al-Adeli belügyminiszter.

A szavazásra jogosultak 53,46 százaléka, valamivel több mint 17 millió ember vett részt a szerdai referendumon - mondta a miniszter, a kormány nagy sikereként könyvelve el a tömeges részvételt. A kormány és Hoszni Mubarak elnök Nemzeti Demokrata Pártja ugyanis minden erővel a részvétel mellett agitált, míg egy széles ellenzéki koalíció a népszavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Az ellenzék vitatta a hivatalosan bejelentett részvételi arányszámot, csalást, "népszavazási bohózatot" emlegetett. Egyes ellenzéki képviselők szerint legfeljebb öt-tíz százalékos lehetett a részvétel.

Eddig három elnöke volt Egyiptomnak a köztársaság bő öt évtizeddel ezelőtti kikiáltása óta. A jelenlegi államfő, Hoszni Mubarak 1981-ben került e posztra, miután merénylők megölték elődjét, Anvar Szadatot. A poszt üresedése esetén a parlament választott államfőt, akit hatévente - egy-egy hivatali időszak lejárta után - népszavazás erősített meg rutinszerűen pozíciójában.

A mostani választójogi reformot, amely egyúttal alkotmánymódosítást is jelent, maga Hoszni Mubarak elnök, illetve kormánya kezdeményezte februárban. Mubarak és a kormány nem győzte hangsúlyozni, hogy kezdeményezése teljes mértékben önkéntes elhatározásán alapult, semmi köze ahhoz a nyomáshoz, amelyet az Egyesült Államok fejt ki a Közel-Kelet demokratizálása végett a térség országaira.

Az ellenzéknek azért nem tetszik a változtatás, mert megítélése szerint szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a független pályázóknak. Olyan sok parlamenti és helyhatósági képviselő támogatását kell megszerezniük a hivatalos elnökjelölti státus elnyeréséhez a Mubarak elnök Nemzeti Demokrata Pártja által uralt testületekben, amennyire nincs reális lehetőségük.

A 77 éves Mubarak még nyitva tartja azt a kérdést, hogy indul-e a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Hasonlóképpen lebegteti azt a kérdést is, hogy kísérletet tesz-e hatalmának családon belül tartására. Korábban sokszor hangoztatta, hogy nem híve az elnöki hatalom dinasztikus öröklésének. Nemrégiben azonban kijelentette az asz-Szijásza című kuvaiti lapnak: az alkotmánymódosítás minden egyiptomi állampolgár számára lehetővé teszi, hogy pályázzék az elnöki posztra, miért éppen az ő fia ne lenne jogosult. Az elnök kisebbik fia, Gamal mutat politikai ambíciókat.