Kisstílű bürokratáknak szól az EU-alkotmány elutasítása

Nem nagy baj, hogy már két országban is elutasították az EU-alkotmányt, mivel egy rossz dokumentumról van szó - mondta az [origo]-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. A kutató szerint ugyanis az alapszerződés sok kérdést fölöslegesen szabályoz, egy csomó fontos ügyre viszont nem tér ki. Csaba állítja: az alkotmány elutasítása által okozott válság inkább szimbolikus jellegű, és inkább jót tesz majd az Uniónak. Az EU nem fog ettől felbomlani - jelentette ki.

Franciaország után Hollandiában is nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára. A dokumentum ezzel gyakorlatilag halott, mivel csak akkor léphet életbe, ha minden tagállam ratifikálja. A holland nem után nagy a valószínűsége, hogy a még ratifikálás előtt álló államok is vagy elhalasztják a döntést, vagy elvetik az alkotmányt.

Az alkotmány elbukása miatt egyesek (például Timothy Garton Ash brit történész, a Guardian publicistája) már az Európai Unió végének kezdetéről beszélnek, mások (többek között Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő) az EU kettészakadását, és az újonnan csatlakozott tagok súlyos hátrányba kerülését jósolják.

Az [origo] által megkérdezett Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdászprofesszora szerint ugyanakkor nem nagy baj, hogyha egy rossz alkotmányt elutasítanak. A CEU tanára úgy véli, a vasárnap Franciaországban szerdán pedig Hollandiában elutasított dokumentum formális kompromisszumokból áll, és egy sor fontos kérdést nyitva hagytak benne - például a hatáskörök és pénzek elosztásának elvét, vagy azt, hogy milyen ügyeket lehet együtt megoldani -, míg egy csomó kérdést fölöslegesen szabályoztak - például az uniós külpolitikát, vagy a többségi döntések kezelését.

A szakértő szerint a dokumentum - ami alkotmány helyett inkább tekinthető nemzetközi szerződésnek - ratifikálása nélkül, a Nizzai-szerződés alapján is működőképes az Unió. Az elutasítás által okozott válságot inkább szimbolikus jellegűnek tartja a kutató, bár azt is elismerte, hogy nem javul annyit az EU, mint amit az alkotmány életbe lépésével javulhatna.

A mostani időszak nem is alkalmas az alkotmányozásra, az uniós ügyek jövőbeni működéséhez pedig szükség lehet egy-két újabb válságra. Az EU azonban nem fog szétesni, az uniós politika tovább folyik - mondta Csaba László. Az alkotmány elutasítását leginkább azok fájlalják, akik éveken keresztül, dolgoztak létrehozásán - egyre inkább úgy tűnik fölöslegesen -, és nem tudnak elszámolni avval, mit csináltak eddig - véli a kutató.

A CEU oktatója szerint nem is kell alkotmánnyal átalakítani az Unió működését, hanem sokkal nagyobbat lehetne lendíteni, ha az igazán fontos kérdésekre összpontosítanának, és konkrét megállapodásokat kötnének, olyan dolgokról, amelyekre amúgy nem is vonatkozik a dokumentum, vagy nem változtat rajtuk. Ezekről pedig - akár már holnap is - döntést lehetne hozni.

Példaként említette többek között a mezőgazdasági támogatások (és egyáltalán, a pénzek elosztásának) újragondolását, mert most napi két euró jut minden egyes tehénre, míg az egyetemi oktatók napi támogatása ezt nem éri el. Szintén átgondolást igényel a stabilitási és növekedési paktumban foglaltak szigorúbb betartatása, illetve az Unió versenyképesebbé tételét, világgazdasági és világpolitikai súlyának növelését célzó lisszaboni program folytatása. Csaba László szerint ezekhez a döntésekhez nem is kell alkotmány, és még plusz pénz sem, csupán a források átcsoportosítása.

A közgazdász úgy vélte, a tagállamok állampolgárai körében rossz az EU megítélése, és nem is elsősorban magával a szövetséggel van bajuk, hanem a működtetőivel. Az állampolgárok átlátják a kisded politikai játékokat, és azzal, hogy leszavazták az alkotmányt az utóbbi időkben az Unióra jellemző "kisstílű önérdekű bürokratikus politika", és a "kisképességű hivatalvezetők" ellen lázadtak fel. Az elutasítás pozitív üzenete az, hogy abba kell ezt hagyni - mondta az [origo]-nak Csaba László.