Pénteken hét jelölt közül választhatnak elnököt az irániak. A jelöltek mind férfiak, nők nem indulhatnak ezért a posztért.

Kilencedik alkalommal tartanak pénteken elnökválasztást Iránban azóta, hogy 1979-ben győzött az országban az iszlám forradalom. Irán 67 millió lakosából 46,8 millióan járulhatnak az urnákhoz. A jelöltek alkalmasságát az Őrök Tanácsa vizsgálja meg, amely hat magas rangú vallási vezetőből és hat iszlám jogászból áll.

A tanács kizárja a nőket a választhatóságból, annak ellenére, hogy magas rangú vallási vezetők és emberi jogi ügyekben fellépő ügyvédek tiltakoznak ez ellen. Arra hivatkoznak, hogy az ország alkotmánya nem tiltja a nők elnökké választását. A tanács rekord számú, 1014 jelentkező közül hét férfinak engedélyezte az indulást. A hét jelölt közül ketten síita vallási elöljárók, hárman korábban a Forradalmi Gárda tagjai voltak. Négyen konzervatív, hárman reformer hírében állnak.

A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb jelölt a hetvenéves Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani, aki 1989-től 1997-ig egyszer már volt államfő. Mérsékelt konzervatívnak tartják, aki közelebbi kapcsolatokra törekszik a Nyugattal. Az ő érdemének tudják be, hogy befejeződött az 1980-1988-as iráni-iraki háború, amely hatalmas véráldozatokkal és anyagi veszteségekkel járt.