Mohó bányatársaságok pénzén gyilkolják a kongóiakat

2005.06.27. 13:41

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő bányatársaságok pénzelik a lázadó fegyveres csoportokat. A hadurak a bevételekből fizetik a központi kormány és a többi csoport elleni harcukat, amely során a civil lakosságot sem kímélik: az elmúlt hat évben csak az aranyban leggazdagabb térségben több mint 60 ezer civil áldozat volt. A bányatársaságok a pénzért cserébe engedélyt kapnak, hogy a lázadók által megszállt területeken folytassák a kitermelést.

Az aranyláz miatt lángol fel újra és újra számos etnikai konfliktus a Kongói Demokratikus Köztársaságban - állítja jelentésében a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet. A helyi hadurak és a bányatársaságok együtt profitálnak az aranykitermelésből, míg a civil lakosságot számos zaklatás éri, gyakoriak a gyilkosságok és az erőszak.

A jelentés szerint a hadurak ádáz küzdelmet folytatnak az aranyban gazdag területek és a kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséért. Csak ezekből a bevételekből képesek ugyanis fedezni fegyverkezésüket és a hadviselés költségeit. A HRW szerint például az aranykitermelési engedéllyel rendelkező AngloGold Ashanti nevű társaság a Nemzeti Egységfront (FNI) nevű fegyveres szervezettel tart fenn szoros kapcsolatokat: a fegyveresek aranyban gazdag területeket szereznek meg a társaságnak, amiért részesednek a bevételekből. Másrészt jelentős bevételeket kapnak az Ugandán keresztül, a feketepiacon értékesített aranyból is.

Floribert Njabu, az FNI vezetője szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a csoport és a bányatársaság együttműködik, a környéken ugyanis ő az úr, tehát nála kell bányászati engedélyt szerezni. "A kormány soha nem jön ide. Én vagyok az, aki engedélyt adott az Ashantinak, hogy itt bányásszon. Én vagyok a főnök. Ha akarom, kirúgom őket" - mondta a HRW-nek. 

Az FNI által ellenőrzött északkeleti területek - az ország aranyban leggazdagabb vidékének - lakosságát rettegésben tartják a fegyveresek. Másfél év alatt 2000 civil vesztette életét az aranybányászokat és a bányák környékének lakosságát kizsákmányoló fegyveresek miatt. "Saját aranyunk miatt vagyunk elátkozva. Csak szenvedünk. Semmi hasznunk az egészből" - mondta egy munkás a HRW-nek.

Az aranyban gazdag területek a kongói háború idején is a stratégiailag legfontosabbak közé tartoztak. Az ENSZ felmérése szerint az elmúlt hat évben 60 ezer civil életét oltották ki az összecsapások és kegyetlenkedések során. Ez azonban csak elenyésző része annak a 4 millió kongói civilnek, akik életüket vesztették a háborúban, amely a legjelentősebb civil veszteséglista a II. világháború óta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK