Megkezdődött II. János Pál boldoggá avatása

2005.06.28. 20:34

Megkezdődött II. János Pál boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza, alig 87 nappal a pápa halálát követően - kedd este a lateráni Szent János-bazilikában, Camillo Ruini bíboros, pápai helynök vecsernyéjével és az eljárás római egyházi bírósága tagjainak eskütételével.

A katolikus kánonjog szerint az április elején elhunyt II. János Pál pápa - 27 évig volt Róma püspöke is egyben - boldoggá avatási eljárása tekintetében a római egyházmegye illetékes eljárni, vagyis a mindenkori egyházmegye, ahol a boldognak javasolt elhunyt. A bíróság megvizsgálja Karol Wojtyla életét, erényeit és életszentségének hírét, miután az új pápa, XVI. Benedek pápa eltekintett a kötelező ötéves várakozási időtől.

A lengyel pápa áprilisi temetésén százezrek követelték Wojtyla mielőbbi boldoggá avatását, s egy napra rá a konklávé, a bíborosi testület levelet írt a leendő pápának, hogy az elhunyt egyházfő ügyét kiemelten kezelje. A levelet akkor a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger írta alá, aki tíz nappal később XVI. Benedekként trónra lépve figyelembe is vette ezt az üzenetet: május 13-án jelentette be elődje boldoggá avatási eljárásának engedélyezését, a kötelező várakozási idő figyelmen kívül hagyását.

A boldoggá avatási eljárás posztulátora (előadója) Slawomir Oder atya, aki kedd este átadta Ruini bíborosnak mint az egyházmegyei bíróság vezetőjének posztulátori megbízólevelét, valamint az általa összegyűjtött dokumentumokat II. János Pál pápa "életére, hősies erényeire és az imameghallgatásokra" vonatkozóan. Ezt követően tette le az esküt az egyházmegyei bíróság: Ruini bíboros, Gianfranco Bella megbízott bíró, Francesco Maria Tasciotti társbíró, továbbá más egyházjogi méltóságok és jegyzők. A meghallgatandó személyek névsorának kijelölése után a posztulátor is leteszi az esküt, majd már zárt ajtók mögött tárgyalnak.

Egyes várakozások szerint a boldoggá avatás egyházmegyei szakasza már augusztusra lezárulhat, s ezt a pápa akár kölni látogatása idején is bejelentheti, de vannak olyan vélemények is, hogy évekig elhúzódhat az eljárás. Teréz anya esetében például maga II. János Pál tett kivételt, s rövidítette le alig hat évre a boldoggá avatási eljárást, de sokak évtizedekig várnak erre az egyházi elismerésre. VI. Pál pápa ügye is 25 évet várt, míg IV. Károly magyar király (1887-1922) - I. Károly néven osztrák császár - boldoggá avatásának eljárása például több mint fél évszázadig húzódott - igaz, az uralkodó elég ellentmondásos személyiség volt. 

A boldoggá avatás a katolikus egyház ünnepélyes nyilatkozata, amelyet egy különleges vizsgálati eljárás után a pápa tesz, s amely általában a későbbi szentté avatást előzi meg. A boldoggá avatással "Isten szolgája" a "boldogok" közé kerül, ezért a templomban nyilvános tisztelete megengedett, de egyelőre csak helyi korlátozással és csak a kijelölt közösségekben.

A római egyházmegyei eljárás egyébként az első szakasz, sikeres befejezése után a boldoggá avatási ügy az illetékes kongregáció elé kerül, ahol az érintett halála után történt csodáról kell bizonyságot találni. Ezután következhet a boldoggá avatás, majd egy újabb csoda bizonyítása után a szentté avatás. A lengyel pápa boldoggá avatási eljárásához már interneten is várják a hívők és tanúságtévők jelentkezését, üzeneteit, a www.JohnPaulIIBeatification.org. honlapon.

Karol Wojtylát egyébként várhatóan nem Ratzinger pápa avatja majd boldoggá, hanem Saraiva Martins bíboros, a szentté avatási ügyek kongregációjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK