Békeidőben példa nélküli a londoni merényletek után a brit rendőrség által bevezetett "agyonlövési irányelv", vagyis az általános tűzparancs. Az intézkedésnek pénteken már meg is volt az első ártatlan halálos áldozata. Több brit szakember helyteleníti ezt a politikát, azt ugyanakkor elismerik, hogy nincs más mód egy öngyilkos merénylő megállítására. Magyarországon nincs lehetőség ilyen intézkedés bevezetésére.

Londoni civil ruhás nyomozók múlt pénteken, terroristának gondolva, agyonlőttek egy ártatlan villanyszerelőt a Stockwell metróállomáson. A rendőröknek erre azért volt lehetőségük, mert az elmúlt hetek eseményei - a július 7-i 56 halálos áldozattal járó metró- és buszrobbantások, illetve ezek múlt csütörtöki kudarcba fulladt megismétlése - miatt a brit rendőri vezetők bevezették a sajtóban csak "agyonlövés irányelvként" emlegetett általános tűzparancsot. Ennek célja, hogy megakadályozzanak egy esetleges öngyilkos merénylőt abban, hogy mások életét is veszélyeztetve, felrobbantsa magát egy zsúfolt helyen.

A brit rendőrség utólag elnézést kért a "tragikus incidensért", ugyanakkor közölték, hogy nem szándékoznak visszavonni az intézkedést, illetve hogy a jövőben is előfordulhatnak ilyen esetek.

Az [origo] tudomása szerint a nyugati világban, a háborús időszakokat, illetve rendkívüli állapotokat kivéve, még nem volt példa hasonló intézkedés bevezetésére - Nagy-Britanniát kivéve, ahol a '80-as években az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ellen alkalmazták. Még az Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i gyilkos merényletek után sem vezettek be ilyen drasztikus intézkedést. Akkor ugyanis a reptereken bevezetett szigorú biztonsági intézkedések mellett George Bush amerikai elnök csupán vészhelyzetet hirdetett ki, ami nem volt egyenlő a szükségállapottal, vagy a rendkívüli állapottal, csupán azt tették vele lehetővé, hogy intézkedhessenek a tartalékosok behívásáról és a Nemzeti Gárda országos mozgósításáról. Általános tűzparancsról nem volt szó.

Igazolható-e békében az "agyonlövés irányelv"?

A Guardian hétfőn körkérdésben tette fel, hogy vajon igazolható-e, és ha igen mennyire az "agyonlövés irányelv". John Stalker volt manchesteri rendőrfőnök-helyettes szerint "különleges körülmények közepette igazolható, ha nincs más alternatíva". A volt magas rangú rendőrfőnök ugyanakkor úgy véli, hogy a gond pénteken nem a ravaszt megrántó rendőrnél volt, hanem a helyszíni felderítést minősíti, hogy ártatlan embert lőtt agyon. Szerinte azonban a jelen körülmények között ilyen eset bármikor újra előfordulhat. "Nagyon brutális időket élünk és brutális döntéseket kell hoznunk" - idézte a brit lap.

Aamer Anwar glasgow-i emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd szerint az "agyonlövés taktika" csak akkor igazolható, ha a megfelelő embert lövik le, akkor soha, ha az áldozat fegyvertelen. Az ügyvéd szerint a fő kérdés a felelősségre vonás kérdése. "Egy demokratikus társadalomban nem lehet csak úgy agyonlőni valakit, anélkül, hogy valamilyen módon az ezzel kapcsolatos elszámoltathatóságot is meghatároznák". Szerinte nem elég bocsánatot kérni, hiszen gyakorlatilag kivégeztek egy ártatlan embert. Az ügyvéd a pénteki incidens teljes és nyilvános kivizsgálását tartja helyesnek, ahol nem csak a lövéseket magukat vizsgálják, de az odavezető információszerzési hibákat is feltárják.

Crispin Ballack hírszerző szakértő szerint csak akkor igazolható ez az eljárás, ha minden mozzanata szigorúan szabályozott, és csakis nagyon jól képzett emberek hajtják végre. "A kérdés az, mit lehet tenni, ha egy öngyilkos merénylő van a tömegben? Mi más lehet tenni azon kívül, hogy megragadják és megöljék? - kérdezte a Guardian által megkérdezett szakember.

Magyarországon nem adhatnak ki általános tűzparancsot

Fotó: EPA
Londonban azonnal lőhetnek a rendőrök

Magyarországon nincs lehetőség a londonihoz hasonló "agyonlövés irányelv", vagyis általános tűzparancs elrendelésére - tudta meg az [origo] Kovács Sándor alezredestől, az ORFK közbiztonsági osztályának jogtanácsosától. A rendőrségi törvény részletesen szabályozza a rendőrök fegyverhasználati lehetőségeit, de ebben nem szerepel olyan kitétel, ami alapján, egy gyenge lábakon álló gyanú esetén is használhatnának a rendőrök valaki ellen fegyvert. Erre még akkor sem lenne lehetőség, ha egyszerre nagyon sok ember élete lenne elméletileg veszélyben - mondta a szakember, aki szerint ennek a kérdésnek a megfogalmazásáig még nem jutott el a magyar jogrendszer.

Természetesen indokolt esetben, és a megfelelő előírások betartásával használhatják fegyverüket a magyar rendőrök, például jogos védelmi helyzetben, amikor más kényszerítő eszközzel már nem hárítható el a veszély. A rendőrség azonban minden ilyen, egyértelműnek tűnő helyzetben is utólag megvizsgálja, hogy jogos és indokolt volt-e a fegyverhasználat.

A magyar rendőr fegyverhasználat előtti teendői:

1. fel kell szólítani az adott személyt a cselekmény abbahagyására.
Ha ennek nem tesz eleget
2. figyelmeztetni kell, hogy kényszerítő eszközt fog alkalmazni vele szemben.
Ha ennek sem tesz eleget
3. enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása (ez a lépés kihagyható, ha közvetlen a veszély - közvetlenül fegyverrel fenyegeti a rendőrt, vagy másokat).
Ha ennek sem tesz eleget
4. fegyverhasználat (de előtte figyelmeztetni kell arra, hogy használni fogja fegyverét)

A jogtanácsos szerint ugyanakkor ezek a lépések mind kihagyhatók, ha az emiatti késedelem nagy mértékű veszéllyel jár (például ráront, rálő a rendőrre vagy másokra a gyanúsított).