Közeledésről tárgyal India és Pakisztán

2005.08.05. 18:43

Indiai és pakisztáni szakértők olyan egyezményről tárgyalnak pénteken és szombaton Újdelhiben, amelynek értelmében a két ellenlábas dél-ázsiai atomhatalom köteles lesz kölcsönösen értesíteni egymást rakétakísérleteiről.

Az értesítés célja elkerülni azt a látszatot, hogy az útnak indított rakétával esetleg a másik félre akar csapást mérni a kísérletet végrehajtó fél. Egy ilyen félreértés tragikus véletlen konfliktus előidézője lehetne, ami tekintettel a két hatalom atompotenciáljára, különös veszedelem lenne az egész dél-ázsiai térségre, sőt a nemzetközi biztonságra nézve is.

A kölcsönös értesítés már 1999 óta bevett gyakorlat a két állam között. Eddig azonban mindkét fél önkéntes alapon gyakorolta, és elvileg bármikor felhagyhatna vele. Az egyezmény kötelezővé tenné e gyakorlat fenntartását.

A pénteken elkezdett kétnapos eszmecsere már a harmadik forduló abban a tárgyalássorozatban, amelynek célja, hogy a két, korábban egyértelműen ellenséges atomhatalom bizalomerősítő intézkedéseket dolgozzon ki és fogadjon el kölcsönösen egy nukleáris konfliktus veszélyének elhárítása végett.

A korábbi két fordulóban - tavaly decemberben és idén júniusban - már szó volt egy "forródrótról", egy olyan telefonvonalról, amely különösen gyors összeköttetést teremtene a két állam és a két hadsereg vezetői között minden esetleges félreértés azonnali, gyors tisztázása végett. Elvben már meg is állapodtak ennek létrehozásában, már csak a technikai részleteket kell kimunkálni. Hírek szerint a szakértők már ezen a mostani tanácskozáson nyélbe akarják ütni a dolgot.

Az 1998 óta atomfegyverrel rendelkező két atomhatalom tavaly kezdett párbeszédet a megbékélésről. Az utóbbi hónapokban látványosan javult a két, korábban ellenséges állam viszonya. Ennek egyik oka, hogy Pakisztán hosszú ellenkezés után, nemzetközi nyomás hatására elfogadta azt a tárgyalási elvet, amely szerint külön-külön vágányokon kell haladni az egyes vitás kérdések megtárgyalásában. A két állam, amely a britek indiai gyarmati uralmának megszűnése után, 1947-ben jött létre, számos kérdésről vitázik, de egyikről sem olyan élesen, mint a köztük megosztott Kasmír hovatartozásáról. E himalájai terület volt az oka a két ország között lezajlott három háború közül kettőnek. Amióta Kasmír ügyét leválasztották az egyéb témákról, például a bizalomerősítő intézkedések ügyéről, azóta látványosan felgyorsult a haladás e kérdésekben.