Megmentették az orosz tengeralattjárót

2005.08.07. 9:23

Önerőből felúszott a víz felszínére az orosz haditengerészet mini-tengeralattjárója, miután a Scorpio-45 brit mélytengeri robot öt óra leforgása alatt elvágta a rá tekeredett kábeleket és megtisztította orrát a halászháló maradványaitól. A hétfős legénység túlélte a több mint három napos fogságot. A legénység máig rendelkezett elegendő oxigénnel.

 

A legénység mind a hét tagja életben van - jelentette be Igor Digalo  szóvivő. Vasárnap reggel 5 óra után ért fel a víz felszínére a Priz ASZ-28 jelzésű mélytengeri kutatóhajó, amelynek mindössze 3-4 percre volt szüksége ahhoz, hogy a vészmerülést végrehajtsa. Legénységének mind a hét tagja túlélte a 190 méteres mélységben eltöltött több mint három napos kényszerű fogságot, állapotuk kielégítő. A tengeralattjáróból önállóan, segítség nélkül jutottak ki, s az Alagesz nevű hajón orvosok hada vette őket gondozásba. A sikeres mentőakció hírét bejelentve Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészeti erők parancsnokhelyettese köszönetet mondott az amerikai és különösen a brit haditengerészetnek a segítségért.

 

Az orosz haditengerészet egyik hajóján nemrég Petropavlovszk-Kamcsatszkij kikötőjébe érkezett a megmentett mini-tengeralattjáró legénysége. A tengerészeket orvosi vizsgálatnak vetik alá, mivel a 76 órás mélytengeri tartózkodás és a mini-tengeralattjáróban lévő 5-10 fokos hőmérséklet nyomán a megfázás tünetei jelentkeznek náluk. Kihűlés és sokkhatás is fenyegeti őket az orvosok szerint.

 

A rutingyakorlatozáson részt vevő orosz mini-tengeralattjáró csütörtök hajnalban vált mozgásképtelenné a Kamcsatkai-félsziget csendes-óceáni vidékén, a parttól 15 kilométerre, 190 méter mélyen. A baleset híre csak péntek reggel tudódott ki, attól kezdve azonban - az okokat, a mentési akciókat és a levegőtartalékot illetően gyakran egymásnak ellentmondó - nyilatkozatok és bejelentések özöne hangzott el.

 

A legnagyobb problémát az okozta, hogy a búvárhajó a parti megfigyelő rendszer egyik, 60 tonnás horgonnyal rögzített antennájába akadt bele, így a vontatóhajók hiába erőlködtek, gyakorlatilag mozdítani sem tudták a "tengeralattjáró-antenna-horgony" monstrumot, s végül a sodronykötelek elpattantak a megterheléstől. A pénteken még elsődleges akadályként emlegetett halászháló minden jel szerint kevéssé volt fontos, mivel a brit Scorpio percek alatt levagdosta a hajó orrára tekeredett hálót.

 

Bár a helyzet alakulása bizonyos értelemben emlékeztetett a Barents-tengeren öt évvel ezelőtt elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró esetére, ezúttal az orosz haditengerészet nem habozott külföldi segítséget hívni. Az amerikai, a brit és a japán haditengerészet azonnal útnak indította mentőegységeit, s az amerikai és brit Scorpiókat szállító repülőgépek már szombat délelőtt megérkeztek a helyszínre. A tényleges mentésben csak a brit királyi haditengerészet távvezérlésű mélytengeri robotja vett részt. A brit Scorpio-45-ös közép-európai idő szerint szombaton hajnali fél egykor merült le, s kevesebb mint öt óra leforgása alatt elvágta a tengeralattjárót fogságban tartó kábeleket. Ezután már csak a halászhálót kellett szétszabdalnia.

 

A mentés utolsó fázisára a térségbe érkezett Szergej Ivanov védelmi miniszter, aki szombat délelőtt még azt mondta, hogy folyamatosan kapja a helyzetjelentéseket, de nem kíván a helyszínre utazni, mert "nem tartja célszerűnek és hatékonynak, hogy tanácsokat osztogasson és beleavatkozzon a mentést végző szakértők munkájába". Néhány perccel későbbi hírügynökségi jelentések viszont már azt tudatták, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására Ivanov útnak indult Kamcsatkára.

 

Sok orosz nem kért volna külföldi segítséget

 

A tengeralattjáró megmenekülése után Viktor Fjodorov admirális, a csendes-óceáni orosz flotta parancsnoka köszönetet mondott a brit, az amerikai és a japán haditengerészet mentőalakulatainak.

 

A csendes-óceáni flotta több mint tíz éve működik együtt más országok flottáival. Ez idő alatt csak az amerikai haditengerészettel 17 alkalommal tartottak közös hadgyakorlatot, tavaly júliusban pedig orosz, amerikai és brit hadihajók vettek részt Vlagyivosztokban közös gyakorlatozáson.

 

Nem mindenkiben váltott ki azonban osztatlan örömet, hogy az orosz haditengerészet külföldi segítséget hívott a mini-tengeralattjáró megmentéséhez. Eduard Baltyin tengernagy, a fekete-tengeri flotta volt parancsnoka hibásnak nevezte a hadi tengerészeti erők vezetésének azon döntését, hogy NATO-tagállamoktól kért segítséget. Baltyin úgy vélte, hogy az orosz haditengerészet birtokában lévő mélytengeri robottal meg lehetett és meg kellett volna önerőből oldani a mentést.

 

"Ez a térség tele van titkokkal, itt fekszik a csendes-óceáni flotta hadászati atom-tengeralattjáróinak legnagyobb támaszpontja, amelyet maguk a NATO-tagállamok is darázsfészeknek neveznek. Titkos kábelek hálózzák be a térséget, és itt állították fel a külföldi tengeralattjárókat észlelő megfigyelő rendszert" - mondta szombaton az admirális, aki szerint "még jó, hogy nem az egész NATO-t hívta meg és vele együtt a Dél-afrikai Szövetséget" a haditengerészet parancsnoksága.

 

Fjodorov tengernagy viszont kiállt a döntés mellett, s közölte, hogy az amerikai és brit mentőegységek bevonásával nem sértik meg a titoktartást. A Szovjetunió idején ebbe a térségbe valóban nem engedtek be külföldi hajókat, de a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló START-I és a START-II szerződések életbe lépésével megváltozott a helyzet. Emellett a batiszkáf nem Oroszország fenségvizeiben, hanem nemzetközi területen vált mozgásképtelenné, így a nemzetközi jog értelmében Oroszország nem korlátozhatja külföldi hajók mozgását ebben a térségben - érvelt Fjodorov admirális.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította Szergej Ivanov védelmi minisztert a mini-tengeralattjáró balesete körülményeinek teljes kivizsgálására - jelentette be Alekszej Gromov elnöki szóvivő a közelmúltban.

 

[origo]/MTI

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK