Sírnak az izraeli katonák Gázában

2005.08.15. 15:09

Hétfő reggeltől kedd éjfélig ki kell költöznie közel kilencezer izraeli telepesnek a Gázai Övezetből. Ötvenezer izraeli és hétezerötszáz palesztin fegyveres felügyeli az akciót. A telepesek egy része nem hajlandó költözni, tüntetők százai próbálják megakadályozni a kivonulást, és palesztin szélsőségesek fegyverrel nyomatékosítanák a hatalomátvételt. A helyszíni beszámolók szerint a katonák is nehezen tűrik a kiélezett helyzetet.

Hétfőn az izraeli hadsereg emberei megkísérelték átadni az utolsó felszólítást is a gázai zsidó telepeseknek: kedd éjfélig költözzenek ki otthonaikból. Az 1967 óta Izrael által megszállva tartott 40 kilométer hosszú és 10 kilométer széles tengerparti sávban már sokszor volt pattanásig feszült a hangulat, de most minden pillanat életveszélyesnek tűnik. A telepesek közül több száz ugyanis nem hajlandó költözni. Vallási és nacionalista meggyőződésből úgy tartják, hogy Izrael végét jelentené, ha az elfoglalt földet átadnák a palesztinoknak. Ragaszkodnak otthonaikhoz, azokhoz a kis telepekhez, amelyek 1,4 millió palesztin közé ékelve örökké veszélyben voltak. Gáza kétharmada már 1993. óta palesztin irányítás alatt áll. Most az izraeli kormány egyoldalúan döntött  a kivonulásról, cserébe a palesztin terrorizmus befagyasztását reméli.

Több száz telepes család már elhagyta az otthonát, de még mindig sok ember maradt a felszámolás előtt álló telepeken. Van olyan falu, ahová nem engedték be az izraeli katonákat, így nem tudták átadni a felszólítást. Az az érv sem hatott sokaknál, hogy aki nem megy önként a határidőig, az elveszti az új élet beindításához járó állami kárpótlás harmadrészét. Van ahol a telepesek élőláncot alkotva védik településüket. Máshol bezárkóztak és úttorlaszokat építettek. A katonáknak parancsuk van: kedd éjféltől erőszakkal kell kitenniük a telepeseket.

A katonák több helyen nehezen élik meg, hogy a sokak előtt hősként tisztelt telepesek ellen kell fellépniük. Az otthonaikért könyörgő emberek láttán több fegyveres elbizonytalanodott, voltak, akik sírtak, és nem voltak képesek részt venni a tervezett akciókban. Már vasárnap éjjel több településen összecsaptak a tiltakozók katonákkal. Az egyik telepes felismerte az ellene intézkedő katonát, aki korábban parancsnoka volt: "Nem én vagyok az ellenség, ne üldözz el az otthonomból!" - kérlelte. Az érzelmi kampányt ismeretlenek telefonon keresztül is kihasználják. Több száz katona és rendőr kapott névtelen hívást mobiljára, amiben arra kérik őket, hogy ne vegyenek részt az akciókban: jelentsenek beteget vagy ügyetlenkedést színlelve hagyják győzni a telepeseket. A hatóságok nem tudják, hogyan szivárogtak ki a biztonságiak hívószámai.

Fotó: MTI
Ők elmennek

Hónapok óta rendszeresen tízezrek tüntetnek Izrael-szerte a kivonulás ellen. Hétfőre virradóra több százan tiltakoztak a kormány épülete előtt, de az igazi veszély a telepekhez vezető utaknál van. Az utakat a hadsereg lezárta, hogy a tüntető tiltakozók ne akadályozhassák a kiürítést. Sok tüntető azonban az útblokádokkal szemben ellenblokádot épített, hogy akadályozza a hadsereg mozgását és a kiköltöző telepeseket is beszorítsák. Van olyan úttorlasz, ahol négyszáz fiatal tüntető éjszakázott. A kivonulás-ellenes szervezetek egyelőre nem kezdtek komolyabb mozgósításba, de ennek az az oka, hogy nem akarják, hogy kifáradjon a megmozdulás kedd éjfélig.

A hadsereg arra kért engedélyt, hogy az üresen hagyott házakat már szerda hajnalban lebonthassák. Egyrészt nem akarják, hogy visszaszivárogjanak a kivonulás ellenzői, másrészt fontos érzelmi kérdés, hogy ne költözhessenek palesztinok a házakba. Több telepes minden hátrahagyott ingóságát inkább felgyújtotta, csak ne jusson semmi a palesztinok kezére.

A gázai palesztinok vasárnap óta ünnepelnek. Felvonulások és hálaadó imádságok váltják egymást, a szélsőséges Hamász katonai győzelmének értékeli a kivonulást. Ugyan több ezer palesztin rendőr vigyáz arra, hogy az ünneplők ne provokálják a távozókat, már hétfő hajnalban két telepre gránátot lőttek ki ismeretlenek. A támadásokban senki sem sérült meg. A gázai palesztinok többsége 1948-ban menekült a térségbe, az első arab-izraeli háború után. Kétharmaduk a létminimum alatt tengődik, a munkanélküliség 43 százalékos.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Gázát, a Golán-fennsíkkal, a Nyugati Part nevű közeli területtel, Kelet-Jeruzsálemmel és a Sínai-félszigettel együtt. Utóbbi területről már a hetvenes évek végén kivonult Izrael, az Egyiptommal kötött béke értelmében. A megszállást erősítendő építették a zsidó telepeket, nagy állami támogatással és hatalmas védelmi felszereléssel. 1993-ban Gáza kétharmada autonómiát kapott, de a békefolyamat megakadt, és kitört a második intifáda, vagyis palesztin ellenállás. A terrortámadások sorozatával járó felkelés ellen az izraeli hadsereg rendre betört az autonóm területekre is.

Ariel Saron izraeli miniszterelnök sokáig a telepes-politika nagy támogatója volt. Az egyoldalú kivonulás tervét egyszerre jelentette be bizonyos szigorításokkal, például a palesztin és zsidó területek között épülő hatalmas fal építésével. A kivonulásról nem tudta meggyőzni Saron saját szövetségeseit sem. Az általa vezetett Likud párt tagsága például leszavazta a javaslatot és elhagyták kormányát jobboldali szövetségesei is. Kénytelen volt korábbi ellenfelével, a Munkapárttal nagykoalíciót kötni, és rendszeres tüntetésekkel szembenézni. A múlt héten pedig váratlanul szembefordult a kivonulási tervvel pénzügyminisztere, Benjamin Netanjahu is, ami a Likud kettészakadásához is vezethet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK