Csupán öt orvos jut tízezer afrikaira

Emberek millióinak az életét lehetne megmenteni, ha megfelelő ütemben fejlesztenék a fejlődő országok egészségügyi rendszereit - állítja az Egészségügyi Világszervezet egy frissen elkészült jelentésében. A dokumentumból kiderül, a 2000-ben meghatározott egészségügyi fejlesztési célokat várhatóan egyik fejlődő ország sem teljesíti a 2015-ös határidőig. A WHO szerint a folyamat felgyorsításához egyebek mellett legalább harmadával több pénzbeli támogatásra lenne szükség.

Gyermekek és felnőttek millióinak az életét lehetne megmenteni, ha a jelenleginél nagyobb ütemben fejlesztenék az egészségügyet a fejlődő országokban - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik új jelentéséből. A dokumentumban a világszervezet azt vizsgálta, teljesülhetnek-e a 2000-ben elfogadott Milleniumi Fejlesztési Célok az egészségügy területén. Megállapították, hogy erre nincs esély, ha a fejlesztések a jelenlegi ütemben folytatódnak. A dokumentum készítői azt is megvizsgálták, mi lehet az oka, hogy csak lassan történnek változások az egészségügyben, és javaslatokat tettek arra, hogyan lehetne azt a folyamatot felgyorsítani.

A WHO szerint a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy nincs pénz az egészségügyre, illetve nincsenek se orvosok, se nővérek.

Sok afrikai országban az elvándorlás, az AIDS miatti elhalálozások, de legfőképp az alacsony fizetés miatt kevés az ember az egészségügyben. "Az afrikaiak 90 százaléka olyan térségekben él, ahol 10 ezer emberre csupán öt képzett orvos jut" - közölte a WHO egészségügyi információs osztályának igazgatója. A szervezet szerint nem csak gyors anyagi segítségre van szükség, de a fejlődő országoknak a maguk részéről biztosítaniuk kell az elszámolhatóságot, a támogató országoknak pedig a segélyek jobb koordinálását.

A világszervezet szerint megfelelő finanszírozás nélkül nem lehet megfelelő egészségügyi rendszert létrehozni és fenntartani. A jelentésben szereplő adatok szerint fejenként évi 30-40 dollárra volna szükség, hogy legalább minimális egészségügyi szolgáltatásokat biztosíthassanak az embereknek. Ehhez képest a fejlődő országok többségében ez az összeg nem éri el a 10 dollárt, sőt olyan hely is van, ahol alig két dollár az egy főre számított évi egészségügyi ráfordítás. Az ENSZ szerint a kitűzött célok eléréséhez összességében a jelenleg 135 milliárd dolláros fejlesztési támogatást 2015-re 195 milliárd dollárra kellene emelni.

A szervezet szerint, ha nem fejlesztik nagyobb ütemben az egészségügyet, akkor továbbra is rengeteg ember veszti életét olyan betegségekben, amelyek megelőzhetők lennének. A jelentésben példaként említik, hogy a fejlődő országokban évente 11 millió öt éven aluli gyermek halálát lehetne megelőzni, egymillió embernek nem kellene a malária miatt meghalnia, és több mint félmillió állapotos nő és gyermek maradhatna életben, megfelelő egészségügyi szolgáltatások esetén, nem beszélve az AIDS-ben életét vesztő évi hárommillió emberről.

A jelentésben foglaltak szerint a fejlődő országok nem érik el a Milleniumi Fejlesztési Célokban kitűzött egészségügyi mutatókat, ami más célok - a szegénység visszaszorítása - megvalósulására is hatással lesz. A WHO szerint egyik szegény országban sem tapasztalhatóak olyan folyamatok, ami alapján biztosítottnak tűnik a gyermekhalálozási mutatók 2015-re kitűzött csökkentése. A HIV/AIDS és a malária terjedésének visszaszorítása az egész szub-szaharai régióban komoly nehézségekbe ütközik. A tiszta ivóvízzel kapcsolatos célkitűzések globálisan talán elérhetők, ám az említett afrikai térségben biztosan nem - áll a jelentésben.

A Milleniumi Fejlesztési Célokat egy 2000-es csúcstalálkozón határozták meg a világ 198 országának vezetői, a Milleniumi Nyilatkozatban. Az érintett állam- és kormányfők idén szeptemberben New Yorkban találkoznak újra, hogy felülvizsgálják a célok teljesítésének folyamatát. Összesen nyolc fő és 18 alsóbb célt határoztak meg, amelyek teljesülését 48 különböző (gazdasági, egészségügyi... stb. ) mutató jelöli.