A vizsgálat szerint az ENSZ igen rosszul kezelte az olajat élelmiszerért néven futó 64 millárd dolláros programot, és kritizálta a főtitkárt, Kofi Annant is. A fő problémát abban látták a jelentés készítői, hogy senki sem volt felelős a programért. Mikor pedig látszott, hogy kudarcba fullad az egész, késlekedtek, vagy egyszerűen elkerülték a megfelelő döntések meghozatalát. Így az akkori iraki vezető, Szaddám Huszein ki tudta aknázni a programból adódó lehetőségeket korrupt rendszere fenntartására és vállalatok lefizetésére, amelyeknek névsorát októberben hozták nyilvánosságra.
Az ENSZ vezetését meg kellene erősíteni, mivel egyszerűen nem sikerült megfelelően irányítaniuk a programot - mondja ki a jelentés, amely megállapította, hogy hiányzik egy megfelelő ellenőrző és auditáló szervezet is. Így korrupciós esetek a felső vezetés körében éppúgy előfordultak, mint az egyszerű alkalmazottaknál.
Kofi Annant személyesen nem vádolta a jelentés korrupcióval, vagy hivatali befolyásával való visszaéléssel, noha egy érintett svájci cég, a Cotecna alkalmazta fiát. Két ENSZ-tisztviselőnek azonban nemrég feloldották a diplomáciai mentességét, mert a gyanú szerint törvényellenes jutalékokat fogadtak el különféle cégektől, hogy részt vehessenek az iraki programban.
Az olajat élelemért program az ENSZ történetének egyik legnagyobb, 64 milliárd dolláros költségvetésű humanitárius akciója volt. Az iraki nép megsegítése céljából indították 1996-ban: a Szaddám Huszein vezette Irak, amely ellen Kuvait 1990-es lerohanása után széles körű ENSZ-szankciókat léptettek életbe, olajat adhatott el úgy, hogy a bevételt háborús jóvátételre vagy humanitárius cikkek beszerzésére fordítja. A megvesztegetési botrányok szaggatta program végül is elérte célját, a túlélést jelentette a 26 milliós iraki lakosság 90 százaléka számára.