Újraéledhet az EU a német választásokkal

2005.09.13. 16:28

Munkanélküliség

A munkanélküliség visszaszorítása - az egyik kulcskérdés - ügyében Schröder türelmet kér a választóktól. Eredeti 2002-es ígéretét - hogy 3,5 millió alá szorítja a munkanélküliek számát - ugyanis nem sikerült teljesítenie, jóllehet augusztusban ötödik hónapja folyamatosan csökkent a munkát keresők száma.

Az Angela Merkel vezette konzervatívok a folyamat felgyorsításával kecsegtetik a választókat. Amit szerintük a munkáltatók szerveződéseinek és a szakszervezeteknek a munkabér megállapításával kapcsolatos hatalmának visszaszorításával és úgy lehet elérni, ha enyhítenek a munkabérkölcsönzést és az elbocsátásokat szabályozó törvényeken, illetve csökkentik a nem termelő munkakörök bérköltségét.

Adóreform

A konzervatívok két százalékkal emelnék az áfát, azt remélve, hogy ezzel a bevétellel csökkenthetik majd a munkaadók szociális kiadásait. Sokak azonban attól tartanak, hogy a megemelt adónem visszavetné a fogyasztást. A szociáldemokraták a gazdagok - s szegények kárára történő - előnyhöz juttatásának tartják, hogy Merkelék egységesen 25 százalékban akarják megállapítani a személyi jövedelemadó mértékét.

Paul Kirchhof heidelbergi professzor, aki egy konzervatív vezetésű kormány pénzügyminiszteri posztjára is esélyes, egységes jövedelemadó-kulcsot vezetne be, s adókedvezmények, adómentességek egész sorát szüntetné meg

Családügy

A csökkenő német születési ráta mindkét pártot arra késztette, hogy különböző megoldásokat vessenek fel ennek megoldására, a családok támogatására. Az SPD egy szülő éves jövedelmének háromnegyed részét folyósítaná, ha otthon marad a gyermek születése után. A CDU ehelyett adókedvezményt és csökkentett nyugdíjjárulékot javasol a gyermekvállalási kedv növelésére. A családügy hozta a kampány egyik rosszízű támadását - Schröderék részéről. A kancellár felesége azzal vádolta konzervatív ellenfelét, hogy nem képes átérezni az anyák problémáit, mivel magának nincs gyermeke.

Uniós reformot hozhat a konzervatív győzelem - külpolitika

A másik kulcskérdés külpolitikai jellegű, jelesen Törökország uniós tagságával kapcsolatos. A konzervatívok nem szeretnék a teljes jogú tagok között látni az iszlám gyökerű államot, hanem különleges partneri viszonyt ajánlanának neki. A törököknek azonban ez nem nagyon tetszik, jóllehet sok német körében népszerű a gondolat. Schröder ugyanakkor kiáll a török tagság mellett, és azzal vádolja ellenfelét, hogy a különleges partnerség szorgalmazásával végzetes külpolitikai hibát követ el. Schröder azzal érvel, hogy Európa biztonsága érdekében nélkülözhetetlen a törökök befogadása.

Fontos eltérés a két erő között az USA-hoz fűződő viszony kérdése. A konzervatívok szerint Schröder veszélyesen új területre lépett, amikor hagyta, hogy az iraki háború miatti nézeteltérések aláássák a kapcsolatot Washingtonnal, és helyette a franciákhoz és az oroszokhoz húz. Merkelék vissza akarják állítani a jó kapcsolatot a Fehér Házzal, és sokkal kritikusabbak lennének Putyin oroszországi hatalmi törekvéseivel kapcsolatban.

Az EU-n belül Merkelék inkább a brit álláspontot támogatják a franciák protekcionista gazdaságpolitikájával szemben, példaként a jelentős mezőgazdasági támogatások ügye említhető. London ezek visszaszorítását szeretné elérni. A német konzervatívok Nagy-Britanniával és a kisebb tagállamokkal működnének inkább együtt, szorosabban, mint Franciaországgal.

A BBC News elemzője szerint a német választás végeredménye egy jelentős fordulat előzménye lehet az uniós politikában. Ráadásul a betegeskedő Chirac elnök utódja is olyan személyiség lehet két éven belül - Nicolas Sarkozy -, aki ugyancsak Merkelhez hasonlóan gondolkodik a gazdasági reformokkal kapcsolatban. A jelenleg az uniós alkotmány kudarca és gazdasági reformok német és francia ellenzése miatt bénultnak tűnő Unió gondjait nagyban megoldaná egy ilyenfajta német-brit-francia egyetértés - írja a BBC News.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK