Újraéledhet az EU a német választásokkal

2005.09.13. 16:28

CDU 
Kereszténydemokrata Szövetség

A II. világháború óta a CDU birtokolta a legtöbbször a hatalmat Németországban. 1949 és 69 között, illetve 1982-98 között volt kormányon az 1945-ben több kisebb katolikus és protestáns párt egyesülésével létrejött szövetség. Legmeghatározóbb vezetője Konrad Adenauer volt, aki a NATO és az európai integráció támogatásában határozta meg külpolitikáját. Helmut Kohl alatt a német újraegyesítés gondolata volt meghatározó. A pártot 1998-as választási veresége mellett a következő évben kirobbant adománybotrány sújtotta. Kohl, aki személyesen is érintett volt, nem volt hajlandó elárulni, hogy honnan származik 2 millió márka (1 milliárd euró) támogatás. A botrány Kohl kiszemelt utódját, Wolfgang Schäublét is magával sodorta. A párt vezetését ezt követően Angela Merkel szerezte meg.

CSU 
Keresztény-szocialista Szövetség

A CDU testvérpártja, csak Bajorországban működik. 1946-ban alapították, a CDU-nál jóval konzervatívabb hozzáállás jellemzi. 1998-ban a párt adta a konzervatívok kancellárjelöltjét, Edmund Stoiber azonban nem vezette győzelemre a CDU/CSU koalíciót. A két párt között ugyanakkor vannak bizonyos ellentétek, amelyeken nem javít, hogy vezetőik - Stoiber és Merkel is - sok mindenben más véleményen vannak.

SDP 
Szociáldemokrata Párt

Az eredetileg a XIX. század végén alapított párt eredetileg egy marxista ideológiájú szervezet volt. Hatalmának csúcsát az 1919-33 közötti weimari köztársaság idején érte el, de a náci időszak alatt betiltották. A háború után egyre higgadtabb politizálással és a marxista múlttal való szakítással elérték, hogy újra vezető szerepet játsszanak a német politikai életben. Eleinte ellenezték az uniós integrációt és a NATO-tagságot is, de utóbb megváltoztatták hozzáállásukat.

Fotó: EPA
Fischer

A középbalra belőtt párt Willy Brandt és Helmut Schmidt vezetése alatt vált igazán komoly tényezővé. 1966-69 között nagykoalíciót alakított a CDU/CSU-val, 1969 és '82 között az FDP-vel közösen kormányoztak. Ezután 16 év ellenzékiség következett, amit 1998-ban tört meg Schröder vezetésével.

Zöldek

A párt 1980-ig helyi környezetvédő csoportok laza szövetsége volt. Párttá alakulása után is a környezetvédelem ügyét és a pacifizmust tette magáévá, ellenezve a nukleáris fegyvereket és a NATO-tagságot. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt először 1983-ban lépték át, ám 1998-ig nem kerültek a hatalom közelébe. Akkor az SDP-vel léptek koalícióra. Eddigre az eredeti célok kibővültek, és sokan a német hadsereg külföldi szerepvállalását figyelve keseregve emlegették a párt pacifista örökségét. Joschka Fischer a párt vezetője, jelenlegi külügyminiszter az egyik legnépszerűbb német politikus.

FDP
Szabad Demokrata Párt

A liberális szellemiségű párt a szabadpiaci versenyt és a kormányzat csökkentett gazdasági beavatkozását képviseli. A pártot 1948-ban alapították, jóllehet előzményei már a XIX. században is voltak. Népszerűsége soha nem nőtt akkorára ugyan, hogy elérje az SPD-t vagy a CDU-t, ám koalíciós partnerként komoly befolyása volt arra, ki alakíthasson kormányt a nagyok közül. 2002-ben antiszemitizmussal vádolták meg alelnökét egy röpirat miatt. Jürgen Möllemant kitették a pártból, később - állítólag - öngyilkos lett.

Az FDP a '90-es években némileg veszített népszerűségéből, ennek növelése a 2001-ben megválasztott, fiatal, homoszexualitását nyíltan vállaló Guido Westerwelle feladata lett. A CDU/CSU párosnál is - melyekkel koalícióra lépne kormányzás esetén - átfogóbb gazdasági reformokat szorgalmaznak.

Linkspartei - PDS-WASG
Baloldali Párt

Fotó: EPA
Gysi

A legfiatalabb német párt, idén jött létre a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) és a Munkás és Szociális Igazságosság Pártjának (WASG) szövetségre lépésével. Közös nyilatkozatot adtak ki, és megegyeztek, hogy azonos választókörzetben nem indítanak egymás ellen jelölteket. Ez könnyen ment, előbbi ugyanis elsősorban a keleti, utóbbi pedig a nyugati országrészben népszerű.

A PDS a volt keletnémet állampárt utódpártja, az országrészben a szavazatok közel egyötödét is magáénak tudhatja, nyugaton ugyanakkor minimális a támogatottsága, így 2002-ben - noha keleten 16,9 százalékot szerzett - országos átlagban nem érte el a parlamenti küszöböt. Két független jelöltje ugyanakkor bekerült a Bundestagba. Vezetője, Gregor Gysi ugyan népszerű, de múltjára a Stasi árnyéka vetül.

Más pártok

Három szélsőjobboldali párt számottevő még. A Német Népszövetség (DVU), a neonáci nemzeti Demokrata Párt (NDP) és a Republikaner. Az NPD 2004-ben bejutott a szászországi, a DVU a brandenburgi tartományi parlamentbe, miután megegyeztek, hogy nem indítanak egymás ellen jelölteket. Az NPD-t 2003-ban megkísérelte betiltatni a kormány - sikertelenül. Várhatóan egyikük sem éri el az 5 százalékos parlamentbe kerülési küszöböt.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK