Elgáncsolták az ENSZ-csúcs nagyra törő kiáltványát

2005.09.14. 15:34

Számos jelentős engedményre kényszerültek a 60. ENSZ-csúcstalálkozó záródokumentumának kidolgozói. Kimaradt a tervezett átfogó ENSZ-reform, nem sikerült megtiltani a tömegpusztító fegyverek kereskedelmét, és a klímaváltozással kapcsolatban sincs előrelépés. Hiába gyűlik a héten New Yorkba példátlan számú államfő, sokan lekicsinylik az általuk pénteken elfogadásra kerülő dokumentumot.

Kedden megállapodásra jutottak a diplomaták az ENSZ 60. évfordulóján kezdődő, minden eddiginél népesebb csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetéről. Az iratra már az ENSZ 191 tagú közgyűlése is rábólintott. A 35 oldalas záródokumentumot a csúcstalálkozó végén, pénteken fogadja el a részt vevő tagállamok államfőinek népes csapata. Soha ennyi - a 191 tagállamból több mint 170 - államfő nem jelezte részvételét még ENSZ-csúcson. Szerda reggel George Bush amerikai elnök, este Tony Blair brit kormányfő mond beszédet az összegyűltek előtt. Magyarországot Sólyom László köztársasági elnök képviseli, aki ugyancsak szerda este szólal fel.

Hiába azonban a nagyszámú résztvevő, a jubileumi csúcstalálkozóra beharangozott merész elképzelések java kikerült a záródokumentum tervezetéből, vagy hatástalanná fogalmazták. Emiatt számos jogvédő és segélyszervezet felemelte a hangját. Az Oxfam brit segélyszervezet a fejlesztési célokkal kapcsolatban a dokumentumban hagyott célkitűzéseket "régi ígéretek ismételgetésének" nyilvánította. A Save the Children nevű szervezet szerint a történelmi jelentőségű áttörés a szegénység elleni küzdelemben "szinte teljes egészében kihullott a világ vezetőinek ujjai közül".

A Human Right Watch (HRW) és az Anmesty International azt kifogásolta, hogy függőben hagyott több, az Emberi Jogi Tanáccsal kapcsolatos kérdést. A kompromisszum "hatalmas elmulasztott lehetőség nem csak az emberi jogok, de az ENSZ reformja szempontjából is"- áll a HRW közleményében.

A dokumentumban foglaltak lényege eredetileg - többek között - a szegénység elleni küzdelem, azon belül is a Millenniumi Fejlesztési Célok továbbvitele; az ENSZ reformjával, a világszervezettel szembeni bizalom visszaállítása és az attól eltávolodott USA-val a kapcsolat helyreállítása; a tömegpusztító fegyverek terjesztésének tilalma; a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés lett volna.

Fotó: EPA
Bush fúrta meg a szegénység elleni harc élénkítését

Csakhogy a szövevényes diplomáciai egyeztetéseken és alkudozásokon a javaslatok és tervek többségét addig finomították, míg a mindenki által elfogadható kompromisszumos szövegben alig maradt valami. A követek addig-addig győzködték egymást, míg Gabon ENSZ-képviselője, egyben az ENSZ-közgyűlés elnöke, Jean Ping egyoldalúan számos pontot eltávolított a tervezetből.

A dokumentumból kimaradt az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítése. Ez ellen számos olyan állam érvelt, amelyek úgy érezték, ők kimaradnának ebből. Nem sikerült létrehozni egy független, az ENSZ költekezését felügyelő testületet sem.

Ugyancsak elmaradt az újonnan létrehozott Emberi Jogi Tanács tagsági feltételeinek meghatározása. Erre azért lett volna szükség, mert a tanács az eddigi Emberi Jogi Bizottságot helyettesíti, amelyben olyan országok is helyet kaptak, amelyek nem jeleskednek az emberi jogok területén. A feltételek nélkül azonban most az új tanácsba is bekerülhetnek a jogsértő államok.

Nem sikerült zöld ágra vergődni a tömegpusztító fegyverek terroristákhoz jutásának megakadályozását célzó fejezettel sem. Ez egy az egyben kimaradt a tervezetből, ahogy a nukleáris arzenállal rendelkező országok leszerelési kötelezettségeik teljesítésére való felhívás is.

Azok a közgyűlési tagok, akik szerették volna, ha a dokumentumban megmaradnak a merészebb célkitűzések, John Boltont, az USA ENSZ-nagykövetét tartják felelősnek a tervezet kilúgozásáért. Bolton nem kevesebb, mint 750 módosítást terjesztett be a szöveggel kapcsolatban a 3 hete folyó egyeztetések utolsó napjaiban.

Bolton akadályozta meg a leszerelésre vonatkozó rész bekerülését, és sikerrel enyhítette azokat a szövegrészeket, amelyek különböző nemzetközi szervezetek tiszteletben tartására és támogatására szólították fel a tagállamokat. 

Bolton nyomására a fejlődő világ segítéséről szóló fejezetben több helyen is csak óvatosan fogalmaznak. Utóbbi esetben lehet a legjobban megfigyelni az ellentéteket az USA és az ENSZ-tagok többsége között. A Bush-kabinet szerint a szabadpiaci versennyel sokkal hamarabb szélesebb körben beköszönt a gyors ütemű fejlődés, mint az ENSZ és a kormányok által kitűzött célok útján. Ezért aztán ódzkodik a nagyra törő kinyilatkoztatásoktól, ígéretektől. A segélyszervezetek erre úgy tekintenek, hogy az Egyesült Államok akadályozza a szegénység elleni küzdelmet. Számos más állam szerint a 2000-ben kitűzött célok hasznos ösztönzők.

Az USA végül azonban addig alkudozott, míg a fejlődésre vonatkozó szövegben a Millenniumi Fejlesztési Célok helyett azt a kifejezést használják, hogy "a korábban Millenniumi Fejlesztési Célokként ismert fejlesztési célok". Az USA nyomására került ki például ezek közül az ingyenes alapfokú oktatás biztosítását előíró passzus is, nem különítettek el több pénzt a segélyekre és az adósságelengedésre, és a klímaváltozással kapcsolatban sincs előrelépés a tervezetben.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár közölte: elégedett, bár jobbra számított. "Azt hiszem, ez siker, ez jó dokumentum, alapul szolgálhat erőfeszítéseink folytatásához" - közölte a világszervezet főtitkára sajtótájékoztatóján. - "Többet szerettünk volna elérni, de ez is egy fontos lépés" - tette hozzá. Kofi Annan elítélte, hogy a tagállamok nem tudtak megállapodásra jutni olyan fontos kérdésekben, mint a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek terjesztésének a tilalma.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK