Hétvégén választhatnak a csalódott afgánok

Vasárnap képviselőházi és tartományi tanácsi választásokat tartanak Afganisztánban. Erre 36 éve nem volt példa. Hiába jelentős lépés ugyanakkor a szavazás a demokrácia kialakulása felé, a választást a jelenleg is dúló erőszak és a korrupcióval átszőtt lassú újjáépítés, valamint az afgánok csalódottsága árnyékolja be.

Képviselőházat és tartományi tanácsokat választ - 1969 óta először - Afganisztán. Összesen 12,5 millió szavazópolgár járul az urnákhoz vasárnap. A szavazást mérföldkőnek tartják a közép-ázsiai ország stabilitásához és a demokrácia meggyökeresedéséhez vezető úton. A választás egy évvel azt követően lesz, hogy megválasztották Hamid Karzait államfőnek, és másfél évvel azután, hogy új alkotmányt fogadtak el.

A szavazóhelyiségek megnyitása előtt 48 órával, pénteken hivatalosan véget ért a választási kampány. A több mint 6200 szavazókörzetből a távoli vidékeken leadott voksokat tartalmazó urnákat szamarakkal, lovakkal és tevékkel gyűjtik össze a háborúban lerombolt infrastruktúra hiánya miatt. Az előzetes eredmények október 10-én, a végleges eredmények október 22-én várhatók.

Megfigyelők szerint ugyanakkor hiába a választások, azok nem fognak tartós politikai vitát, sem pedig egészséges politikai életet eredményezni. Ennek okai a választási rendszer gyengeségei, illetve az, hogy az önkényeskedő hadurak is támogatnak jelölteket. Ráadásul hiába delegált a választásokra egy 60 fős megfigyelő csoportot az EU, öt tartományban a bizonytalan, már-már háborús viszonyok miatt nem tudják ellenőrizni a szavazás tisztaságát - derül ki a Financial Times Emma Boninóval, az Európai Unió afganisztáni megfigyelő csoportjának vezetőjével készített interjúból.

Bonino szerint a fő politikai problémát az jelenti, hogy az ország egy része nincs kormányellenőrzés alatt, az erőszak és az összecsapások pedig megfélemlítik a lakosságot. A választási rendszer problémája pedig, hogy nem pártalapon zajlik, így elfojtja a politikai pártok kifejlődését, és szétaprózott parlamentet eredményez, amely egyszerre lesz konzervatív és provinciális, és inkább hátráltatja, mint segíti majd a kormány munkáját.

A változásokat az is beárnyékolja, hogy az egyszerű emberek nem érzik a négy évvel ezelőtti változások gyümölcsét. Erről már a francia Jean Arnault, az ENSZ afganisztáni képviselője beszélt. Szerinte sokan csalódtak a kormányzat, a rendőrség és az igazságügyi rendszer működésében, és kudarcként élik meg a demokratizálás folyamatát. A lakosság fő problémái az infrastruktúra helyreállításának hiánya, a lassú, korrupcióval átszőtt újjáépítés.

Fotó: EPA

A hatalomból négy éve elűzött, iszlám fundamentalista nézeteket valló tálibok támadásokat és robbantásokat helyeztek kilátásba a választások napján a "megszálló" csapatok ellen, és a szavazás bojkottálására szólították fel az afgánokat. A szavazás biztonságára a belügyminiszter szerint országszerte 55 ezer rendőr, 28 ezer katona, körülbelül 20 ezer milicista és a titkosszolgálat ügynökei vigyáznak majd. Riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok vezette koalíciós erők 20 ezer katonáját és a 11 ezer fős NATO-irányítású biztonsági erőket is.

A tálibok az utóbbi hat hónapban fokozták támadásaikat, az összecsapások több mint 1200 ember életét követelték. A szélsőséges iszlám lázadók hét képviselőjelöltet és a választás megszervezésében segédkező négy embert is meggyilkoltak.