Németország új parlamentet választ

Vágólapra másolva!
Vasárnap tartják Németországban az előre hozott parlamenti választásokat. A közel 62 millió választásra jogosult szavazó az új összetételű Szövetségi Gyűlést, avagy parlamenti alsóházat választja meg. A szavazás kimenetele nemcsak Németország, hanem az Európai Unió szempontjából is meghatározó. Egyelőre nem tudni, mekkora a részvételi arány.
Vágólapra másolva!

Bajorországban vontatottan, a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában élénk érdeklődés mellett zajlanak a német parlamenti választások. A kora délutáni órákban még nem tudták megjósolni, hogy a választási részvétel meghaladja-e a 2002-es 79,1 százalékos részvételi arányt. A szavazóhelyiségek este hat órakor zárnak, előzetes eredményre az éjszakai órákban számítanak 298 választókerület adatai alapján.

Németország háború utáni történelmében először döntenek közvetve arról, hogy nő, vagy férfi legyen a kormányfő. Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár kihívója Angela Merkel, a konzervatív pártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje. A német parlamenti választásokon egyéni képviselőjelöltekre és pártokra szavaznak, a kancellár megválasztása a Bundestag feladata. A választásokon a Bundestag 598 képviselői helyéért 3648 egyéni jelölt és 25 párt indult. A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak és este hat órakor zárnak.

Schröder és Franz Müntefering, az SPD elnöke május 22-én vetette fel, hogy előre hozott választásokra lenne szükség. Az eredeti menetrend szerint Németországban csak 2006 őszén lettek volna választások.

A közvélemény-kutatások szerint a konzervatív pártok szavazói állnak győzelemre hét év szociáldemokrata-zöld kormányzás után. Az utoljára kiadott közvélemény-kutatási felmérések azt mutatják, hogy a CDU/CSU a szavazatok 41-43 százalékát szerezheti meg, miután három évvel ezelőtt a voksok 38,5 százalékát gyűjtötte be. A szociáldemokrata párt a voksok 32-34 százalékát kaphatja meg (2002: 38,5 százalék), míg a CDU/CSU lehetséges koalíciós partnere, a liberális FDP, valamint a szociáldemokraták szövetségese, a Szövetség'90/Zöldek a szavazatok hat-nyolc százalékát könyvelheti el. Ugyanennyit szerezhet a szociáldemokratáktól és a zöldektől balra álló választási szövetség (Baloldali Párt) is.

A kérdés az, hogy a CDU/CSU és az FDP kormányzóképes többségre tesz-e szert, amihez számítások szerint a szavazatok körülbelül 48,5 százaléka is elég. Az abszolút többség, a kancellár megválasztásához szükséges többség elmaradása esetén számos kormányzási képlet képzelhető el.

A vasárnapi választások csonka választások, mivel egy népes drezdai választókerületben a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) egyéni képviselőjelöltjének halála miatt csak október 2-án lesz voksolás. Amennyiben vasárnap szoros lesz az eredmény, a drezdaiaknak két hét múlva döntő szavuk lehet a kormányzási képlet kialakításában.