Patthelyzet Németországban

Kevesebb mint egy százalékkal győztek a konzervatív pártok a német választásokon, de kormányzóképes többségre nem sikerült szert tenniük. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen összetételű kormány alakul, a konzervatívok és a szociáldemokraták is kijelentették, hogy minden párttal hajlandók tárgyalni, csak a Baloldali Párttal nem. Az eredményeknek külföldön egyedül a törökök örülnek, az európai sajtó kormányozhatatlan Németországtól tart.

Németországban a vasárnapi előre hozott választásokat elvesztette a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld koalíció, de a konzervatív pártoknak (CDU/CSU) sem sikerült kormányzóképes többségre szert tenniük a liberálisokkal együtt. Az Angela Merkel vezette CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát nyerte el, a szociáldemokrata párt (SPD) 34,3 százalékot ért el. A liberálisok (FDP) - Merkelék hagyományos szövgetségesei - várakozáson felül szerepeltek, és a szavazatok 9,8 százalékát szerezték meg. A Baloldali Párt a voksok 8,7 százalékát gyűjtötte be. A a szociáldemokratákkal szövetséges zöldek (Szövetség'90/Zöldek) 8,1 százalékot szereztek. A konzervatív keresztény pártok 225 mandátumot szereztek, a szociáldemokraták 222-öt, a liberálisok 61-et, a Baloldali Párt 54-et, a zöldek 50-et. Az előre hozott választásokon a vártnál jobban szerepelt a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a keletnémet szocialista múlttal rendelkező Baloldali Párt.

A választások estéjén mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták maguknak követelték a kormányalakítás jogát. Mind a két erő kijelentette, hogy minden párttal hajlandó tárgyalni, csak a Baloldali Párttal nem. Elemzők esélyesnek tartják nagykoalíció alakulását is.

A szociáldemokraták azzal próbálták igazolni kormányzási igényüket, hogy külön számították a kereszténydemokrata unió eredményétől (CDU) a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Uniót (CSU) eredményét, amely országosan 7,4 százalékot szerzett. A CSU csak Bajorországban működik, és ott meglepő módon most "csak" kevéssel 50 százalék alatti eredményt ért el. A mandátumok megoszlását befolyásolja a német választási rendszer sajátossága, a többletmandátum szerzésének lehetősége. Többletmandátum akkor keletkezik, ha egy párt több egyéni jelöltje nyer mandátumot, mint amennyi a listás szavazatok alapján a pártnak jár. A párt a többletmandátumot megtarthatja, s ily módon a Bundestag létszáma felduzzad.

Két-három mandátum múlik a később szavazó Drezdán

Eredetileg 299 választókerületben tartottak volna vasárnap választásokat, ahol egyéni jelöltekre és pártokra lehetett volna szavazni. A 160-as választókerületben (Drezda) azonban haláleset miatt október 2-ra halasztották a választásokat, és a több mint 200 ezer drezdai választásra jogosultnak még befolyása lesz a 16. Szövetségi Gyűlés, azaz a parlamenti alsóház (Bundestag) összetételének alakulására. Drezdában két vagy három mandátum sorsa dől el két hét múlva.

Forrás: MTI

Angela Merkel első nyilatkozatában elmondta, számára egyértelmű, hogy a választók neki adták a megbízatást az ország kormányzására. Merkel kijelentette, hogy elsősorban az FDP-t tekinti szövetségesének, és a Baloldali Párt kivételével bárkivel hajlanó koalíciós tárgyalást folytatni.

Tapsvihar fogadta Gerhard Schröder kancellárt, aki elmondta, hogy pártja szinte lehetetlent hajtott végre, a hullámvölgyből hozta fel az SPD-t. A kancellár is azt hangoztatta, hogy az eredmény számára azt jelenti, hogy választók nem akarnak változást az ország politikájában, és egyértelműen őt bízták meg a további vezetéssel, egyben kizárta egy Angela Merkel konzervatív kancellárjelölt vezette nagykoalíció létrehozásáról, hacsak nem ő marad a kancellár.

A jelenlegi, Gerhard Schröder vezette kormány az újonnan megválasztott Bundestag első üléséig marad hivatalban. A végső határidő az új kormány hatalomba lépésére október 18.