A magyarok és a britek a sereghajtók idegennyelvtudás terén

Az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akik saját bevallásuk szerint anyanyelvükön kívül legalább még egy nyelvet ismernek.

A pénteken Brüsszelben közzétett Eurobarometer-jelentés szerint Magyarországon csak a megkérdezettek 29 százaléka mondta, hogy képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni. Magyarország ezzel sereghajtó, bár igaz, csak egy százalékponttal marad le az utolsó előtti helyen lévő britek mögött. Az élen viszont a luxemburgiak állnak, akiknek 99 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven is elboldogul.

Az adatok szerint általában ott tudnak leginkább idegen nyelveket az emberek, ahol az ország pici és saját nyelve nem világnyelv. Így a luxemburgiak mögött a litvánok és a máltaiak állnak a második-harmadik helyen (mindkét országban a lakosság 93 százaléka mondta, hogy beszél idegen nyelvet), a negyedikek a hollandok 91 százalékkal, az ötödikek pedig a lettek 90 százalékkal. Az Európai Unió átlaga a felmérés szerint 50 százalék. A nagy tagállamok közül a németeknél 62 százalékos, a franciáknál viszont csak 45, a spanyoloknál és az olaszoknál pedig 36-36 százalékos az idegennyelvtudás.

A leginkább beszélt idegen nyelv - mint várható is volt - az angol, EU-szinten 34 százalékos részesedéssel. Mögötte a német következik (12 százalék), harmadik pedig a francia (11 százalék). A tavalyi EU-bővítéssel, a kelet-közép-európai országok bekerülésével az Európai Unióban erősödtek az orosz nyelv hadállásai: 5 százalékos a részesedése a nem anyanyelvként beszélt nyelvek között, ugyanannyi, mint a spanyolé.

A felmérés még a nyáron készült, amikor a közvélemény-kutatók majdnem 30 ezer európait kérdeztek meg nyelvtudásáról.