A békés atomenergiáért járt a Nobel-békedíj

Vágólapra másolva!
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és annak vezetője, Mohamed el-Baradei kapta megosztva a 2005-ös Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint az atomenergia békés és biztonságos felhasználásának elősegítése és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása miatt kapták a díjat, amelyet 199 jelölt közül nyertek el.
Vágólapra másolva!

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és annak vezetője, Mohamed el-Baradei kapta megosztva a 2005-ös Nobel-békedíjat. Az oslói Nobel-bizottság indoklása szerint azért a NAÜ és Baradei kapták a díjat, mert hozzájárultak az atomenergia katonai célokra való felhasználásának megelőzéséhez, illetve a békés és a lehető legbiztonságosabb felhasználáshoz. A díjat december 10-én adják át Oslóban.

Az ENSZ-hez tartozó NAÜ-t 1957-ben hozták létre az országok közötti nukleáris együttműködés szervezésére. A szervezet jelmondata a "Békés atomok" volt. A bécsi székhelyű NAÜ feladata az atomenergia békés felhasználásának biztosítása, illetve az 1969-ben elfogadott atomsorompó egyezmény betartásának ellenőrzése.

Az 1970-ben életbe lépett egyezmény kimondja, hogy az aláírók leállítják a fegyverkezési versenyt és lépéseket tesznek az atomfegyverek leszerelése érdekében. A tagállamok ígéretet tettek arra is, hogy teljes nukleáris arzenáljukat felszámolják, és leállítják még a kísérleti robbantásokat is. Az egyezmény hatékonyságát azonban jelentősen gyengíti, hogy jelenleg ki lehet lépni az atomsorompóból három hónapos felmondási határidővel. A NAÜ az egyezmény aláírásának 35 évfordulóján, 2004-ben azt követelte, hogy az egyezmény ezen részét szigorítsák meg, ne lehessen felmondani a megállapodást, egyben pedig nagyobb ellenőrzési jogot követeltek a szervezet ellenőreinek is.

A NAÜ minden fontosabb atomkonfliktusban jelen van. A szervezet záratta le többek között az atomfegyver előállítására alkalmasnak tartott észak-koreai atomreaktorokat. Ezek megnyitását a phenjani vezetés a NAÜ tiltása ellenére kezdte meg 2002 decemberében, a szervezet ellenőreit pedig kiutasították az országból.

A NAÜ 2002 végén ellenőröket küldött Irakba is, akiknek az volt a feladatuk, hogy megtalálják az állítólagos iraki nukleáris arzenál nyomait, annak ellenére, hogy a NAÜ 1998-as jelentése szerint Irak nem rendelkezett megfelelő technológiával atomfegyverek előállításához.

Irak ügyében a NAÜ az Egyesült Államokkal is szembekerült. A NAÜ ellenőrei segítőkésznek találták az iraki vezetést, mindenhová bejuthattak embereik, ezért 2003 februárjában a NAÜ még fél évet kért annak teljes kivizsgálásához, hogy Irak maradéktalanul felszámolta-e nukleáris programját. Kérésüket azzal indokolták, hogy a vizsgálatok a helyzet békés rendezésével kecsegtetnek. Washington azonban már márciusban távozásra szólította fel az iraki atomellenőröket, majd hamarosan megkezdődtek az Irak elleni hadműveletek is, 2003 végén pedig nem engedték vissza az országba a NAÜ ellenőreit.

"Ha a világ nem változtat hozzáállásán, akkor az önpusztítást kockáztatja" - írta 2004-ben a New York Timesban Mohamed el-Baradei, a megosztott díj másik győztese, a NAÜ vezetője a világ országainak atomfegyverkezése kapcsán. Baradei 1942-ben született Egyiptomban. Kairóban, majd New Yorkban tanult jogot. Diplomáciai karrierjét 1964-ben az egyiptomi külügyminisztériumban kezdte.

1984 óta dolgozik a NAÜ-nél különböző beosztásokban, 1997 óta a szervezet igazgatója. 2005-ben harmadszorra is a NAÜ igazgatójává választották, tisztségét 2009-ig tölti be.

Baradeinek két gyerek van óvónő feleségétől. A Cairo Times című lapnak 2003-ban azt nyilatkozta, egyetlen vágya, hogy mind ő, mind felesége befejezzék a munkát és elmenjenek kutyát sétáltatni. "Emlékszik a Minden, amire szükséged van, azt az óvodában megtanulod című könyvre? Nos, ez nagyon is igaz. Nagyon sok közöset találok abban, ahogy én intézem dolgaimat és ahogy ő foglalkozik a háromévesekkel. Mi emberek épp ugyanolyanok vagyunk három-, mint ötvenévesen" - mondta arról, hogy munkahelyi tapasztalatait gyakran megbeszéli feleségével.