Biblia és hallucináció vár a legdurvább börtönök lakóira

A francia kormány olyan törvénymódosítást tervez, melynek értelmében lehetővé válna a visszaeső bűnözők kényszergyógykezelése. Az [origo] ennek kapcsán utána járt, milyen megtorlással kell szembenézniük a bűnözőknek a világ legdurvábbnak tartott börtöneiben és milyenek a viszonyok a legkeményebb magyar fegyházakban. A szuperbiztonságos amerikai börtönökben csak háromnaponta jár kimenő a magánzárkából, akkor is csak egy zuhanyozás erejéig. Egy jegyzettömbön, egy könyvön és egy Biblián kívül semmit nem tarthatnak maguknál a rabok. A világ legkeményebb helyei között tartják számon a brazil börtönöket is, falaik között nincs törvény. Aki ellenáll, azzal gondolkodás nélkül végeznek.

Kémiai kasztráció és műholdas megfigyelés - ez vár a francia gyilkosokra és az erőszakoskodókra, ha a francia nemzetgyűlés októberben elfogadja a kormány sokat támadott javaslatát a visszaeső bűnözőkre vonatkozó törvény szigorításáról. A javaslat értelmében azok a nemi erőszak vagy gyilkosság miatt elítélt rabok, akik legalább 5 év börtönbüntetést kapnak, rákényszeríthetők lennének egy gyógyszeres kezelésre, illetve elektromos karperecet kapnának, amely lehetővé tenné műholdas megfigyelésüket. A sokak által vitatott törvényjavaslat kapcsán az [origo] utánajárt, hol kell a legkeményebb megtorlással szembenézniük az elítélteknek, hol vannak a világ legdurvább börtönei.

Biblia, jegyzettömb, napi 24 óra zárka - Supermax

A világon a legtöbb elítélt az Egyesült Államokban van, abszolút értékben és az ország lakosságszámához viszonyítva is. Így nem véletlen, hogy itt működnek a legkeményebb börtönök. Bár jól hangzik, feltehetően egy amrikai elítélt sem szeretné azt hallani egy bírósági ítélet végén, hogy szabadságvesztését a New York állami Green Heavenben (Zöld Mennyország) kell letöltenie.

A Green Heaven az egyik legkeményebb amerkai börtön, úgynevezett Supermax létesítmény, azaz a biztonsági intézkedések a lehető legszigorúbbak. Azt nem lehet tudni, hogy az 5000 amerikai büntetésvégrehajtási intézményből hány ilyen van, de a feltételezések szerint minden államban működik pár, ha máshogy nem, akkor a hagyományos fegyházak részlegeként.

"Nem hinném, hogy emberekkel így lehetne bánni" - mondta Tee, a Green Heavent a 20-as éveiben megjáró harlemi drogdealer, akit azért zárták 366 napra magánzárkába a Mennyországban, mert egy szóváltás alkalmával meglengette az öklét az egyik őr felé. "Azt sem tudtam eldönteni, hogy nappal van vagy éjszaka. "Az egyetlen dolog, amiről meg tudtam állapítani, hogy múlik az idő, az az őrségváltás volt, illetve a fény, amit reggel 8-kor felkapcsoltak, este 9.30-kor meg leoltottak". A zárkát, vagy inkább dobozt, ahogy Tee a magánzárkát, egy beszélgetésen jellemezte, síma vasajtó zárta le. Napi 23 órát töltött el egyedül a cellában. Az ablaktalan helyiség olyan pici volt, hogy a szemközti falat behajlított kézzel is elérte.

Nem sokkal jobbak azonban a viszonyok a magánzárkán kívül sem. Tee heroinbirtoklásért húzott le 15 évet a Supermaxben, azaz a legveszélyesebb bűnözők fogvatartására fenntartott börtönben, de mint utólag mondta: leggyűlöltebb ellenségének sem kívánná azt, ami ott várja az elítélteket. Az engdélyezett felszerelés egy zöld börtönegyenruha, két pár zokni, egy pár bakancs, egy jegyzettömb, egy gyapjúsapka, egy könyv, amit azonban csak az olvasás idejére tarthatnak meg a rabok, és egy Biblia.

A térdüknél is megbilincselt rabok részt vehetnek ugyan rehabilitációs oktató és vallási programokban, ezt azonban csak zárkájukban tehetik, ugyanis a nap 24 órájában, a hét minden napján cellájukban kell ülniük. Egymással és a a személyzettel alig találkoznak. A cellájukban ehetnek csak, ahol a vasajtón belül priccs, wc-kagyló és mosdó van. Háromnaponta engedik ki a rabokat zuhanyozni, de előtte keményen megmotozzák őket - derül ki egy, a Supermax börtönökről készített, 2004-es amerikai kormányzati jelentésből.

A Supermax börötnöket az Alcatraz mintájára alakították ki. Az első Supermax 1963-ban, az Alcatraz bezárásakor nyílt meg Illinoisban. A Supermax rendszer kritikusai szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy sok bentlakó egészen egyszerűen megbolondul ezekben a börötnökben. Az elszigetelt rabok teljesen elvesztik problémamegoldó képességüket és hallucinálni kezdenek. Ráadásul egy ilyen intézmény fenntartása kétszer olyan drága, mint egy hagyományos börtöné.

Félrekezelés, vallási megpróbáltatások - Guantanamo

Törvényen kívüliek a guantanamói rabok

Szintén az Egyesült Államokhoz kötődik az egyik legdurvább katonai börtön, a Guantanamo Bay-i fegyház. Itt tartják a terrorizmus elleni harcban elfogott gyanúsítottakat, többségüket ítélet nélkül. Közel 520 külföldit tartanak fogva. A rabok kínzása állandó a jelentések szerint. Mivel a katonai bázis és a fegyház nem az Egyesült Államok területén, hanem Kuba szigetén található, ezért kétséges az is, hogy a rabokat védik-e az amerikai törvények. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint, még a nemzetközi egyezményeket és a nemzetközi jogot sem tartja be az Egyesült Államok Guantanamo rabjaival szemben.

Jogvédő szervezetek jelentései és a bázisról kiszabadult foglyok beszámolói szerint állandóak a kínzások, a szexuális megaláztatás, a rabok begyógyszerezése. Sok rabot gyakorlatilag félholtra vernek. A börtönlakók csak csuklyában mehetnek ki a szabadba, de gúzsba kötik őket, hogy ne tudjanak felegyenesedni. A kínzások minden formáját kipróbálják: erős hang- vagy hőhatásoknak teszik ki a rabokat, egyes jelentések szerint orvosok térképezik fel a rabok pszichikai és fizikai gyengeségeit és szándékosan nem kezelik azokat. Ezen kívül a rabokat imádkozásra kényszerítik, ami miatt több muszlim fogoly éhségsztrájkba kezdett.

Egy 2005. júliusi döntés szerint a közeljövőben újabb börtönrészlegeket építenek a támaszpont körül.

Ahol még aludni sem tanácsos - Brazil börtönök

"Itt senki nem alhat biztonságban" - mondják a brazil börtönlakók. A brazil fegyházak azonban nem a fogvatartás szigora miatt, hanem a börtönökön belül uralkodó káosz és erőszak miatt hírhedtek. A brazil börtönviszonyokra jellemző, hogy egy 2004-es jelentés szerint nem csak a rabok, de a fegyőrök számára sem biztosítják az alapvető emberi jogokat és a biztonságot.

Állandóak a börtönlázadások, amik leggyakrabban azért törnek ki, mert sok elítéltet még büntetése lejárta után is fogva tartanak. A lázadások során a fegyőrök szinte gondolkodás nélkül eresztik a golyókat a többségében fekete rabokba, úgyhogy a brazil börtönökben a leggyakoribb halálozási ok a "halállal végződő ellenállás". Az eseteket azonban nem vizsgálják ki, így általában nem derül ki, valójában mi történt - írja az Amnesty International.

1992-ben, a legendás sao paoloi börtönben, a Carandiruban, Latin-Amerika legzsúfoltabb fegyházában tört ki lázadás. A lázadást a brazil katonaság folytotta vérbe, több mint 100 rabot mészároltak le, a katonák közül senkinek nem esett bántódása. A Carandiruban ezután is számos felkelés volt, sőt, itt volt a világ legnagyobb szabású szökése is, amikor 31 alagúton, közel 800 rablépett meg. A 3500 férőhelyes, de több mint 7000 rabot befogadó börtönt 2002-ben lerombolták.

Nem feltétlenül jobb azonban kikerülni sem a brazil börtönökből. Az ország 26 államából 15-ben, volt rendőrökből álló, úgynevezett halálosztagok tevékenykednek, amelyek feladata a nyomornegyedeken belüli tisztogatás. A halálosztagot jobb messziről elkerülni: általában a szemtanúknak sem kegyelmeznek, így eljárás alig-alig indul munkájuk miatt.