Ezrek halhatnak meg az elfeledett pakisztáni falvakban

Vágólapra másolva!
Több ezer ember vár orvosi segítségre azokban a pakisztáni falvakban, amelyeket teljesen elzárt a hétvégi földrengés a külvilágtól. Számos kisebb településről szinte elfeledkeztek a hatóságok, és a katasztrófát követően csak 5-6 nap után ért oda egy-egy segélyeket szállító vagy sebesülteket összegyűjtő helikopter. Segélymunkások szerint a halálos áldozatok végeleges száma a 100 ezret is elérheti majd, ahogy feltárul a pusztítás a távoli vidékeken is
Vágólapra másolva!

Egyre nagyobb mennyiségű segély érkezik, egyre gyorsabban a földrengés sújtotta Pakisztánba, ugyanakkor az országnak még mindig számos térségébe nem jutottak el a mentőegységek vagy a segélyszállító teherautók, helikopterek. A hegyek között, rejtett völgyekben fekvő, a földrengés által keltett földcsuszamlások és sziklaomlások által elzárt, szinte elfeledett településeken, becslések szerint több ezren várnak azonnali segítségre, étel, ivóvíz és megfelelő menedék nélkül. Több faluba csak 5-6 nap után vagy még most sem értek el a segélymunkások, és sok ember olyan sérülésekben halt meg, amelyeket, ha idejében érkezett volna a segítség, könnyen kezelhettek volna.

Az egy sziklaomlás által elzárt Keriben például 1500-an maradtak fedél és ivóvíz nélkül, segítség viszont csak szerdán érkezett egy katonai helikopteren. A gép fél órát tartózkodott a faluban, addig, amíg összeszedték a leginkább segítségre szorulókat. Ez azonban már nem segített Gulsham Bibi 11 éves kisfián, akinek a fejét törte be egy szikladarab. Orvosi segítség híján édesanyja napokon át hiába próbálta elállítani az erős vérzést vagy kezelni a gyermek agyrázkódását, nem tudott segíteni rajta, és a kisfiú egy nappal a helikopter érkezése előtt meghalt. "Összetört a szívem - idézte a síró nőt a Guardian -, jöhetnek már a helikopterek, megtisztíthatják az utakat, de a fiam már elment."

A település szerencsésnek tekinthető, mert a földrengés idején még nem kezdődött el a tanítás a helyi iskolában - késtek a tanárok -, és az emberek többsége a környező kukoricaföldeken dolgozott. A faluban összesen 26 ember vesztette életét, ami jobb arány, mint a térségben fekvő nagyobb településeken elhunytaké.

A pakisztáni hadsereg egyik tisztje szerint ugyanakkor számos olyan település van, amelyeket teljesen elsodortak a földcsuszamlások és sziklaomlások, a lakosság többségét maguk alá temetve, a kevés túlélő pedig nagy területen szétszórva, a mentőegységek számára szinte láthatatlanul vegetál.

Más elzárt településeken sokan nem vártak a késve érkező segítségre, és maguk indultak el, az elzárt utak helyett a hegyeken át, hogy segítséghez jussanak. Abidát nagybátyja cibálta át a hegyen, hogy orvosi segítséghez juttassa, mivel a kislány megsérült keze üszkösödni kezdett, és öt napon át hiába várták a segítséget falujukban, Gantar Aliban. A 10 éves Abidának le kell vágni a kezét, de még mindig szerencsésebb, mint szülei és testvérei, akik rájuk omló házuk alatt lelték halálukat - írja a brit Times.

Az ENSZ figyelmeztetett, hogy a segélyszervezetek lassan kifutnak az időből, hogy elérjék a távoli, elzárt területeken rekedt sebesülteket. Ezrekre becsülik itt az azonnali segítségre szorulók számát. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a rengéseket sérülés nélkül átvészelők - főleg a gyerekek - is veszélyben vannak, mivel közelít a kemény himalájai tél, és nincs menedék a fejük fölött.

Forrás: MTI
Sokan várnak még segítségre

Irfan Ahmed, a Plan International nevű segélyszervezet munkatársa szerint csak lassan derül fény a pusztítás valódi mértékére, ahogy elérik távoli, elzárt területeket. A Timesnak nyilatkozó segélymunkás szerint, akár 100 ezerig is emelkedhet a halálos áldozatok száma.

Eközben a nemzetközi - legalábbis a brit - pénzadományok megérkezését a banki bürokrácia hátráltatja. A Times beszámolója szerint több millió fontnyi, britek által felajánlott segély átutalása késik, mivel a bankok számos biztonsági ellenőrzést végeznek a külföldi utalásokat megelőzően. Az egyik segélygyűjtő szervezet szerint létfontosságú napokat vesztegetnek el a 2001-ben az USA elleni támadások után bevezetett biztonsági előírások miatt, amelyek a muzulmán világ országaiba történő pénzátutalásokat érintik. Egyes szervezetek ezért inkább saját embereikkel vitetik el a pénzt, akik saját költségükön vállalták a kiutazást.