Történelmi népszavazás Irakban

Az alkotmányról szavaznak szombaton az irakiak. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette zajló népszavazás tétje, hogy lesz-e végre állandó kormánya Iraknak, vagy tovább húzódik az átmeneti állapot.

Történelmi népszavazás kezdődött szombaton reggel Irakban az ország új alkotmányáról. A referendum új fejezetet nyithat a megbuktatott diktátor, Szaddám Huszein utáni korszakban. Szerte Irakban rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette közép-európai idő reggel hat órakor nyíltak meg a szavazóhelyiségek. Várhatóan a 15,5 millió szavazásra regisztrált polgár java része részt vesz a szavazáson. A részvételi kedvet feltehetően növeli, hogy a szunniták egyik vezető pártja megállapodásra jutott a síita többség és a kurdok képviselővel, s felhagyott bojkott-felhívásaival. Az urnákat - ugyancsak közép-európai idő szerint - délután négy órakor zárják.

A biztonságra az iraki hadsereg egységei mellett a nemzetközi koalíciós erők ügyelnek. A határokat lezárták a járműforgalom elől, lezárták Bagdad nemzetközi repülőterét is, és civilek sem autózhatnak szombaton. A főváros a szavazás előestéjén - feltehetően szerint szabotázsakció miatt - sűrű sötétségbe borult, akárcsak Bászra, az ország második legnagyobb települése. A voksolás már csütörtökön megkezdődött - a kórházakban és a börtönökben.

Sok a vitás kérdés

A szunniták legfőbb ellenérzései a tervezett alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy decentralizálná az államot, szövetségi államformát határoz meg Irak számára. A kurdok gyakorlatilag autonóm státust kapnak az északi országrészben, a síitáknak pedig délen teremt hasonló lehetőséget az alkotmány. A szunnitáknak így nem lesz lehetőségük arra, hogy az északon és délen még feltáratlan olajmezők bevételeiből részesülhessenek.

Hevesen ellenzik Szaddám egykori pártja, a Bász párt törvényen kívül helyezését, sok szunnita attól tart, hogy ennek következtében személyesen vonják felelősségre, mert tagja volt az egykori állampártnak.

Vita alakult ki a nemzeti identitás megfogalmazásáról is. A szöveg szerint Irak "az iszlám világ része, és arab lakossága az arab világ része". Ez egy gesztus a nem arab kisebbségek, például a kurdok felé, ugyanakkor sok síita és szunnita is azt szeretné, ha a szöveg kimondaná: Irak egészében az arab világ része.

Vitás kérdés emellett az iszlám vallás szerepe az államban. Az alkotmánytervezet ugyan kimondja, hogy a törvényeket az iszlám vallás alapján hozzák meg, de emellett azt is kinyilvánítja, hogy egyetlen törvény sem ellenkezhet a demokratikus alapelvekkel.

Ha elbukik, jövőre újat írnak

Az alkotmánytervezet akkor bukik el, ha legalább három tartományban a szavazók több mint kétharmada elutasítja. Az eredményre körülbelül tíz napot kell várni. Ha az emberek megszavazzák a tervezetet, akkor december 15-én új választást tartanak, és december 31-én új kormány lép hivatalba. Ha elutasítják, a mostanit feloszlatják, és új ideiglenes nemzetgyűlést választanak. Ez újabb alkotmánytervezetet fogalmaz meg, amiről 2006 októberében tarthatnak új népszavazást.

MTI/[origo]