30 ezer ugrásra kész menekülttől tart az EU

2005.10.16. 14:16

Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint hírszerzési jelentésekből az derül ki: afrikai menekültek tízezrei várakoznak arra, hogy bejussanak Európába. Több uniós tagország a liberális spanyol gazdaságpolitikai intézkedéseket okolja az elmúlt hetekben drasztikuson megnövekedett bevándorlóhullám miatt, az ENSZ menekültügyi szervezete azonban már tavalyi jelentésében is figyelmeztetett, hogy egyre nő a nyomás az észak-afrikai arab országokon, egyre több fekete-afrikai menekült próbál ezen az úton bejutni Európába. A menekültek azt mondják, nincs vesztenivalójuk, életük árán is megpróbálják elérni Európát. Egy év alatt 120 ezren próbálták átszelni a Földközi-tengert.

"Azért hagytam otthon a családomat, mert szegények vagyunk. Semmink sincs" - mondta az egyik melillai menekülttáborban a BBC Newsnak egy 19 éves kameruni fiatalember. Ő azért döntött úgy, hogy Európába indul, mert szeretne meggazdagodni és segíteni családjának. "Bármilyen munkát elvállalok" - mondta, családja pedig bízott a sikerben, mert földjüket - egyetlen vagyonukat - eladták, csak hogy az akciót támogatni tudják. A pénz azonban már a Marokkóba való eljutásra elment, úgyhogy most annak is örül, hogy a pengeéles drótkerítésen átmászva be tudott jutni a menekülttáborba, ahol egész nap kártyáznak, semmi mást nem csinálnak. "Tudom, hogy most egy sátorban kell aludnom, de egy napon felküldenek majd a nagy Spanyolországba. Itt kezdem el saját életemet és nem tervezem, hogy üres zsebbel hazatérek" - mondta.

Az elmúlt hetekben több száz, a Szaharától délre eső területekről érkező menekült próbált bejutni az észak-afrikai spanyol enklávékba, Ceutába és Melillába. A menekültek megrohamozták a menekülttáborokat, átmásztak a kerítéseken azzal sem törődve, hogy sokaknak súlyos sérüléseket okozott a szögesdrót. Eddig 11-en fizettek életükkel a kockázatos akcióért. A sikertelenség sem rettent el azonban sok próbálkozót. "Ha valaki azt mondja közülünk, hogy nem látta még egy barátját vagy társát sem meghalni, az hazudik" - mondta egy szenegáli menekült, aki csak az elmúlt hetekben már több mint tíz alkalommal próbált meg bejutni Melillába, de minden alkalommal visszafordították.

Több uniós tagállam Spanyolországot hibáztatja a hirtelen jött menekültroham miatt. A spanyol kormány ugyanis idén februárban amnesztiát hirdetett az illegális bevándorlóknak. Három hónapot adott arra, hogy bejelentkezzenek és akik ez idő alatt regisztráltatták magukat az állami hivatalokban, azoknak nem kellett következményekkel számolniuk. Az intézkedés célja a fekete gazdaság megtisztítása volt, a Reuters szerint több mint 700 ezer bevándorló élt a spanyol kormány által felkínált lehetőséggel.

A bevándorlórohamnak azonban csak részben lehet oka a spanyol amnesztiarendelet. Az utóbbi idők menekülthullámait számban és elszántságban is meghaladó csoportok érkezésére az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR már idén kiadott 2004-es jelentésében is fegyelmeztetett. Öt észak-afrikai arab országon - Algérián, Líbián, Tunézián, Marokkón és Mauritánián - egyre jobban nő a nyomás - írta az UNCHR, amely szerint már 2004-ben megnövekedett a Szaharán túli fekete-afrikai területekről érkező menekültek száma.

Az arab országok jelentősége csak az elmúlt években nőtt meg, ekkor váltak az egyik legjelentősebb útvonallá az Európába való eljutásban. Az UNCHR adatai szerint tavaly egy év alatt 120 ezer ember próbálta innen átszelni a Földközi-tengert, hogy Európában keressen boldogulást. Európán egyébként is nagy a nyomás, a statisztikák szerint a legtöbben itt szeretnék megtalálni szerencséjüket. Tavaly csak a Kongói Demokratikus Köztársaságból közel 14 ember próbált bejutni Franciaországba vagy Németországba. Szomáliából csak Nagy-Britanniát 36 ezren szemelték ki, de Hollandiában is nyilván tartottak 14 ezer szomáliai menekültet és menedékkérőt. Franco Frattini, az EU igazságügyi biztosa hírszerzési jelentésekre hivatkozva múlt hét végén azt állította, hogy Algériában 20 ezer, Marokkóban pedig 10 ezer rejtőzködő afrikai menekült várakozik arra, hogy bejusson az EU területére. Egy gambiai fiú, aki végül eljutott Melillába azt mondja, hogy a veszélyekkel együtt is ez az egyetlen járható út: "Akár az életem is kockára teszem, hogy Európába jussak. Nem látok más megoldást".

Európába azonban a megnövekedett érdeklődés ellenére is csak az afrikai menekültek töredéke jut el. Közép-, Nyugat- és Észak-Afrikában összesen 1,9 millió menekültről tudtak az UNHCR emberei, ami a világ teljes menekültnépességének közel negyede. Közép-Afrika számos országában - Ruandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szudánban - enyhült a politikai helyzet. Ennek ellenére az UNCHR jelentése arra figyelmeztet: "A gazdasági és társadalmi helyzet továbbra is felettébb törékeny különösen a falusi térségekben, amely a béke/leszerelési folyamat akadályozásával fenyeget".

Fotó: EPA
Szudánban százezrek bolyonganak

A Szaharától délre eső területeken ráadásul egyre inkább eldurvul az úgynevezett kényszerített népvándorlás is. Ennek lényege, hogy olyanok kényszerülnek valamilyen üldöztetés miatt elhagyni otthonukat, akik egyébként nem kelnének útra még rossz körülményeik miatt sem. A Refugee Studies Centre tanulmánya szerint a világ kényszerből útrakelt népességének 50 százaléka Afrikában él. Számuk jelenleg Szudánban a legmagasabb, ahol 662 ezren hagyták el otthonukat. A Refugee Studies Centre szerint ugyan ezen emberek többsége nem indul el nagy távolságokra, megpróbál a környező országokban letelepedni, sokaknak azonban nincs választásuk, van ugyanis jónéhány olyan állam, ahol nem tanácsos próbálkozni. Főleg Nyugat-Afrikában igaz ez, ahol sok országban máig nem fogadtak el a menekültek jogait védő törvényeket, így Kamerun, Elefáncsontpart, Gambia és Sierra Leone irányába senki nem veszi szívesen az irányt.

Bár 2004-ben csökkent az afrikai menekültek száma - az UNHCR becslése szerint az év eleji 2,8-ról 2,7 millióra - néhány afrikai ország még mindig a legtöbb menekültet adja. Afganisztán után - amely 2 millió menekültjével magasan vezette 2004-ben a világranglistát - Szudánból, Burundiból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Szomáliából indulnak útnak legtöbben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK