Már az EU területén a madárinfluenza

A madárinfluenza H5-ös vírustörzsét mutatták ki egy Görögországhoz tartozó égei-tengeri szigeten. Azt még vizsgálják, hogy vajon az emberekre is veszélyt jelentő H5N1-es törzsről van-e szó. Eközben Romániában már az ukrán határ közelében is találtak fertőzött hattyúkat, Ukrajnában pedig vadmadarakat lőnek ki, hogy megvizsgálják, nem hordozzák-e a vírust. Az EU külügyminiszterei a madárinfluenzával kapcsolatosan is tárgyalnak csúcstalálkozójukon. Magyarországon még októberben megkezdődik a vadon élő madarak ellenőrzése, környezetvédők szerint viszont megkésett az intézkedés.

Betegség tüneteit észlelte pulykáin egy állattenyésztő a Törökországhoz közel eső Híosz szigetének szomszédságában fekvő egyik kis szigetecskén az Égei-tengeren. Az állatokból vett vérmintákat egy athéni laboratóriumban analizálták, és a kilenc szárnyas közül az egyiknek a vérében a madárinfluenzára is jellemző H5-ös antigént mutatták ki.

További vizsgálatok szükségesek annak kiderítéséhez, hogy megállapítsák: vajon a potenciálisan az emberi életre is veszélyt jelentő H5N1 vírustörzsről van-e szó. Az érintett körzetben szigorú rendszabályokat léptettek életbe, és a térségben az összes szárnyast vizsgálat alá vetik.

Az EU-tag Görögországban - amely számos vonuló madárfaj vonulási útjába esik - eddig még nem találkoztak a madárinfluenza vírusával. A délkelet-európai térségben ugyanakkor már két állam - Törökország és Románia - területén is felbukkant az Ázsiában szárnyasok millióinak és emberek tucatjainak halálát okozó kórokozó.

Fertőzött hattyúk az ukrán határon

Eközben Romániában, az ukrán határ közelében is találtak madárinfluenzával fertőzött madarakat. Az elhullott hattyúkat C. A. Rosetti közelében találták, mindössze tíz kilométerre a határtól. Az ukrán hatóságok október 10-e óta elrendelték a költöző madarak kilövését a déli országrészen, a Romániával határos Odesszai területen. A kényszerintézkedés célja az általában Oroszország északi részéről érkező madarak megfigyelése: a tetemeket járványtani ellenőrzésre küldik. Összesen több mint száz különféle madarat lőttek ki a dunai bioszféra-rezervátum területén - amelyet a Duna-delta legészakibb ága, a Kilijai-ág választ el Romániától. Eddig egyikben sem volt kimutatható a madárinfluenza-vírus emberre veszélyes H5N1 törzse. A megelőzés érdekében a térség baromfitenyésztő telepein zárt munkarendre tértek át, s a szárnyasokra vadászati tilalom van érvényben.

Romániában a Tulcea megyei Maliuc és Ceamurlia falu körzetéből származó további minták szerológiai vizsgálatai is pozitív eredményt mutattak - jelentette be kedden Gheorghe Flutur román mezőgazdasági miniszter. Mindkét falu vesztegzár alatt van, de környékükön további - hattyúkból és vadkacsából származó - minták bizonyultak pozitívnak. A vizsgálatokat romániai laboratóriumokban végzik, de csak a brit laboratórium tudja pontosan kimutatni a H5 vírus N komponensét. A román hatóságok számára már egyértelmű: a Duna-deltában jelen van a madárinfluenza-vírus.

A román kormány képviselői az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Bukarestbe érkezett szakértőivel egyeztették a nemzeti madárinfluenza-ellenes akciótervet. A vesztegzár alatt lévő két faluba például kísérleti jelleggel olyan "tesztcsirkéket" telepítenek, amelyek segítségével ellenőrizni lehet, hogy a már elpusztított baromfiállomány és a kiterjedt fertőtlenítés után maradtak-e gócpontok. Bukarest eközben olyan mozgó laboratóriumot igényelt az Egyesült Államoktól, amelynek segítségével a helyszínen is elvégezhetik a virológiai vizsgálatokat a Duna-deltai szárnyasokból vett mintákon.

Tömeges madárpusztulás Moszkva mellett

Kedden tömeges baromfihullásról számoltak be Moszkvától alig kétszáz kilométernyire délre. Jandovkában hét baromfiudvarban közel 250 csirke, liba és kacsa hullott el péntektől hétfőig, előzetes vizsgálat szerint heveny vírusfertőzés következtében. Azt egyelőre vizsgálják, hogy madárinfluenza okozhatta-e a pusztulást. Az állat-egészségügyi ellenőrök megkezdték a tetemek megsemmisítését, karantén alá vonva a falut. A vírus azonosítására mintákat küldtek a Moszkvától 250 kilométernyire keletre, Jurjevec városában lévő járványügyi központba. Oroszországban a fertőzés eddig nem terjedt át emberre, és az európai országrészt sem érintette, jóllehet július óta fél tucat nyugat-szibériai és uráli régióban ütötte fel a fejét.

Az orosz mezőgazdasági minisztérium, amely éppen hétfőn erősítette meg az európai országrész mentességét a madárinfluenzától, egyben jelezte: a fertőzést kis híján felszámolták a nyugat-szibériai Omszki és Tyumenyi területen, valamint az uráli Cseljabinszki régióban, s gócai inkább csak a Novoszibirszki, Kurgani és Altaji területen maradtak fenn.

EU: Nem fegyeget tömeges járvány

Egyeztetett nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a madárinfluenza elleni küzdelem érdekében az EU szerint. Az Európai Unió külügyminiszterei kedden Luxemburgban kezdtek rendkívüli tanácskozást, amelyen globális fenyegetésnek minősítették a madárinfluenza-vírus fertőzésének veszélyét. Másfelől azonban óva intettek mindenfajta pánikkeltéstől a betegséggel kapcsolatban. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter szerint a résztvevők tájékoztatást adnak majd a tervezett intézkedésekről, de nincs ok pánikra, aggodalomra.

Markosz Kiprianu, a szervezet egészségügyi biztosa szerint nem fenyeget tömeges járvánnyal a madárinfluenza megjelenése Európában. "Reméljük, ez sohasem fog megtörténi. Ha valami mégis bekövetkeznék, gondosan járunk el" - mondta a tanácskozást követően.

A külügyminiszterek a madárinfluenzán kívül a világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokon képviselendő közös EU-álláspontról is egyeztetnek. A madárinfluenza kérdése "menetközben" került fel a találkozó napirendjére, miután kiderült, hogy Törökországban és Romániában megjelent e kór vírusa. Azóta Görögországból is jelentettek gyanús eseteket.

A vírus egyelőre minimális veszélyt jelent az emberekre

Az EU stockholmi betegségmegelőzési központjának igazgatója, Jakab Zsuzsanna azonban nyilatkozatában - amelyet Luxemburgban is nyilvánosságra hoztak - óva intett a pániktól: mint mondta, egyelőre a madárinfluenza csak minimális veszélyt jelent az emberek egészségére. Azoknak kell vigyázniuk, akik a fertőzött madarakkal dolgoznak, számukra az ügynökség óvintézkedéseket dolgoz ki.

Az Európai Bizottság egyelőre a vírusellenes szerek felhalmozását tartja a legfontosabbnak, erre ösztökéli a tagállamokat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint minden tagállamnak akkora készlettel kellene rendelkeznie, hogy azzal szükség esetén azonnal elláthassa saját lakosságának egynegyedét. Ehhez képest egyes EU-források szerint a 25 tagállam, valamint Izland, Norvégia, illetve Liechtenstein ma még együttesen is csak 10 millió adaggal rendelkeznek ezekből a szerekből - majdnem 500 millió emberre.

Eközben kiderült, hogy az egy délnyugat-macedóniai faluban észlelt tömeges baromfipusztulást az állatorvosi vizsgálat szerint nem madárinfluenza, hanem az ismert Newcastle-kór okozta.