Milliós zöldvárost akar építeni Kína

Vágólapra másolva!
Sanghaj közelében 2040-re épül fel a világ első ökovárosa, ahol a tervek szerint mindent a környezetvédelemnek rendelnek alá. A többmilliósra tervezett városban az áram nagy részét megújuló energiából nyerik, a várostervezésnél pedig ügyelnek majd arra, hogy elkerüljék a zsúfoltságot. Magyarországon egyelőre csak ökofalvak vannak, jelenleg hét-nyolc.
Vágólapra másolva!

Hamarosan megkezdődhet a világ első környezetbarát elveken működő ökovárosának építése. A többmilliósra tervezett várost Kínában, Sanghaj közelében brit mérnökök építenék fel - adta hírül a The Observer brit lap.

A több milliárd dolláros szerződést várhatóan a héten Londonban írják alá, Hu Csin-tao kínai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök találkozóján. A várost a részben kínai állami tulajdonban lévő Shanghai Industrial Investment Company építi fel az Aruppal brit cég tervei alapján.

Az ökováros célja, hogy alternatívát kínáljon a túlnépesedett és a környezetszennyezéssel sújtott nagyvárosokkal szemben. A zöld értékeket előnyben részesítő városban megújuló energiákat használnak (szél, nap, víz, biomassza), a hulladékot szelektíven gyűjtik majd, az üvegház-hatásért felelős széndioxid-kibocsátást pedig megpróbálják a lehető legkisebbre redukálni. Nagy hangsúlyt helyeznek majd a tudatos városfejlesztésre, a túlzsúfoltság helyett így élhető tereket akarnak kialakítani.

A világ első ökovárosa a Jangce folyó torkolatában épülne fel Dongtan mellett 2040-re egy közel Manhattan nagyságú területen. A tervek szerint 2010-re, a Sanghaj Expó megnyitására már 50 ezer ember beköltözhet a városba. Az építők reményei szerint a város vonzó lesz a befektetők számára, mivel stratégiailag is jó helyen fekszik, közel lesz a dinamikusan fejlődő Sanghajhoz. A későbbiekben további négy ökováros építését tervezik Kínában, ezek helyét azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Ökofalvak Magyarországon

Zaja Péter, a Visnyaszéplakon működő ökofalu vezetője szerint viszont semmi esély sincs arra, hogy városi méretekben valósítsanak meg egy olyan környezetvédelmi elvekre épülő közösséget, ami alternatíva lehet a fogyasztói társadalommal szemben. Zaja elmondta: az ökológia gondolat része az elidegenedéstől mentes közösség kialakítása, ezt viszont városi keretek között nem lehet létrehozni. Így csak ökogyár lesz belőle - tette hozzá Zaja.

Biogazdálkodás Galgahévízen

Magyarországon jelenleg 7-8 ökofalu található, többek között Gyűrűfűn, Galgahévízen, Visnyaszéplakon, Gömörszőlősön és Máriahalmon. A falvakat az 1990-es évek elején kezdték el építeni, van köztük teljesen új építésű falu, valamelyik egy hagyományos falu része, illetve olyan is található köztük, amely egy régi szőlőhegyen épült. A falvak többségében 8-15 család lakik.

Mindegyik jellemzője, hogy a hagyományos településekkel szemben egy zöld elvek mentén működő társadalmi modellt próbálnak kialakítani. Ennek megfelelően a falu lakosai biogazdálkodást folytatnak, vályogházakban laknak, az áramot pedig megújuló energiákból állítják elő. Az ökofalvak többségében alternatív szennyvíztisztító rendszert működtetnek, úgynevezett gyökérzónás tisztítót, vagyis a szennyvizet a növénygyökereken keresztülvezetve tisztítják meg.

Az ökofalvak 1960-70 tájékán jelentek meg, a legtöbb, körülbelül 600-700 az Egyesült Államokban található. Európában leginkább az északi, környezettudatosabb országokban (Svédországban, Finnországban, Dániában, Németországban) vannak ilyen települések, az első az 1960-as évek elején a skóciai Findhornban épült fel. Az ökofalvak többsége civil kezdeményezés, kivéve Szenegált: ott építésük a kormányprogram része. Ökováros azonban eddig nem épült.