Nyugodtan zajlott a csecsenföldi választás

Vágólapra másolva!
Elérheti a 70 százalékot is a csecsenföldi válsztásokon részt vevők aránya. A 8 év után most vasárnap tartott voksolás különösebb incidensek nélkül zajlott.
Vágólapra másolva!

Különösebb incidensek nélkül tartották meg vasárnap Csecsenföldön a parlamenti választást: este hatkor (közép-európai idő szerint délután négykor) lezárták az urnákat. A részvételi arány elérheti a 70 százalékot is - közölte a választási bizottság.

A voksolás rendjére 24 ezer katona és rendőr vigyázott észak-kaukázusi tagköztársaságában. A most felálló kétkamarás parlament 58 helyéért 345 jelölt, köztük négy bűnbánó egykori gerilla versengett, részben pártlistákon. A több mint 600 ezer választásra jogosult között volt a Csecsenföldön (állandó jelleggel) állomásozó 34 ezer tiszt és katona is.

Ez az első parlamenti választás 1997 óta, amikor Csecsenföld de facto független volt. Az orosz csapatokat Vlagyimir Putyin még miniszterelnökként vezényelte vissza 1999-ben Csecsenföldre.

Az iszlám szeparatista gerillák vezetője, Abdul-Halid Szajdulajev bohózatnak minősítette a választást, amely csak Putyin elnököt győzheti meg. Az elfedett arcú Szajdullajev a al-Dzsazíra arab műholdas tévében bemutatott videofelvételen beszélt.

A voksolást megszemlélte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének hat küldötte is, akik közölték: nem választási megfigyelők, csak éppen tanúi akarnak lenni, hogy az alkotmány elfogadása és az elnökválasztás után létrejön a csecsenföldi politikai intézmények utolsó láncszeme.

Jogvédők ugyanakkor kizárták szabad választás rendezésének lehetőségét a csecsenföldi erőszakban. Megítélésük szerint Kreml erősen manipulálta az előző választásokat is (népszavazás az alkotmányról és két elnökválasztás 2003-ban és 2004-ben). Orosz elemzők arra számítottak, hogy a parlamentet a Kreml-barát "erős ember", Ramzan Kadirov szövetségesei töltik meg, és az intézmény fő feladata az lesz majd, hogy egyengesse Kadirov útját az elnökség felé.