Nemzeti büszkeség megsértése miatt vádolták meg és állították bíróság elé a legismertebb török írót, Orhan Pamukot. Pamuk egy interjúban kimondta, amit mindenki tudhat: Törökországban kurdokat öltek, az első világháború alatt pedig örményeket mészároltak le. A per igazi kérdése, hogy az EU-hoz csatlakozni vágyó országban beszélhetünk-e szólásszabadságról. A tárgyalást - amelyet nacionalista tüntetők zavartak meg - elnapolták februárig.

Bíróság elé állították Orhan Pamuk török írót, mert a vádat képviselő török nacionalisták szerint megsértette a nemzetet. Pamuk bűne, hogy egy svájci újságírónak adott interjúban kimondta: Törökországban 30 ezer kurdot öltek meg az évek során, az első világháború alatt pedig egymillió örményt mészároltak le. A történelmileg is bizonyítható események emlegetése az országban tabutémának számít.

A per pénteken kezdődött, de néhány perc után el is napolták a tárgyalást jövő februárra. A bíróság úgy döntött, az igazságügyi miniszternek véleményeznie kell a vádat, e nélkül nem kezdik meg érdemben az eljárást.

A rövidre sikerült tárgyalást így is több incidens zavarta meg: nacionalista tüntetők csoportja támadt az íróra, amikor megérkezett a bíróság épületéhez. Mielőtt Pamuk beléphetett volna a bíróság épületébe, a tüntetők pfujolással fogadták, egy nő pedig egy mappával fejbe vágta őt, míg egy másik tiltakozó "árulót" kiáltott felé.

Nem csak a megvádolt írót, de a tárgyalás megfigyelőként érkező hat európai parlamenti képviselőt is zaklatták: mielőtt beléptek volna a tárgyalóterembe, útjukat állták a vádat képviselő nacionalista jogászok, kisebb dulakodás után juthattak csak be a terembe.

A ma élő legnagyobb török írónak tartott Pamuk a török nemzeti büszkeség megsértéséért akár három év börtönt is kaphat - a brit Guardian szerint. Bár megfigyelők szerint felmentik Pamukot, sok mindent elárul az országról, hogy egyáltalán vád alá helyezhették az írót.

A Guardian cikke megjegyezte: a per során nem csak Pamukról születik döntés, hanem Törökországról is: modern, dinamikusan fejlődő, a reformok mellett elkötelezett állam képét mutatja kifelé az ország, amely már csatlakozási tárgyalásokba kezdett az EU-val. A BBC által idézett, helyszínen tartózkodó uniós politikusok is megjegyezték: Törökország csatlakozása szempontjából döntő jelentőségű lehet Pamuk pere, mert az ügy azt mutatja: még mindig korlátozzák a szólászabadságot, ezen mindenképpen változtatnia kell, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz.

Az Európai Unió bővítési biztosa, Olli Rehn korábban arra figyelmeztette Ankarát, hogy a most kezdődő perben valójában nem Pamukról, hanem Törökországról fognak ítéletet mondani - jelentette az MTI. "Döntő próba" az ország számára ez az eljárás - mondta Rehn a szólásszabadságot kérve számon az unióba törekvő Törökországtól.

A Pamuk-ügy csak egy a sok közül, amelyeket tudósok és művészek ellen indítottak: emberi jogi szervezetek szerint idén kilenc hónap alatt 16 ember ellen indult eljárás hasonló esetek miatt, közülük 12 embert bűnösnek találtak. Ráadásul az országra még mindig jellemző a cenzúra is.