Több mint harminc év után első ízben ült össze hétfőn Kabulban a demokratikusan megválasztott afgán parlament. A Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet bírálta a parlament összetételét, mivel az országgyűlésbe volt háborús bűnösök is bekerültek.

A Korán-olvasással elkezdődött ünnepélyes ülésen, amelyen a nemzetgyűlés (voleszi dzsirga) 249, valamint a szenátus (mesrano dzsirga) 102 tagja letette az esküt, részt vett Dick Cheney amerikai alelnök és Jean Guéhenno, az ENSZ békefenntartásokért felelős
főtitkár-helyettese is. Az afgán fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, hogy megelőzzék a négy évvel ezelőtt tálib rendszer fegyveres híveinek esetleges támadásait. A tálibok szóvivői ugyanis előzőleg azzal fenyegetőztek, hogy
"szétzúzzák az amerikai megszállás jelképét", és a "külföldi hitetlenek ügynökeit" legitim célpontoknak nevezték.

Hamid Karzai afgán elnök a gyűlést az afgán nép egysége megnyilvánulásának és a demokrácia felé tett fontos lépésnek nevezte. "Az alkotmány elfogadása és a nemzetgyűlés létrehozása valamennyiünket egy tető alá hoz, hogy megvitassuk problémáinkat" - hangsúlyozta Karzai. Nagy taps fogadta a 91 esztendős Zahír Sah ex-királyt, aki a száműzetésben eltöltött 29 év után 2002-ben tért haza és kapta meg a "Nemzet Atyja" címet. A volt uralkodó hálát adott Allahnak, hogy részt vehet az ülésen, amelyet az Afganisztán újjáépítése felé tett lépésnek értékelt a többi évtizedes harcok után.

Az afgán választók szeptemberben szavaztak a nemzetgyűlés, valamint a tartományi tanácsok tagjaira. Ez utóbbiak választották meg a felsőház kétharmadát, a fennmaradó 34 helyről maga az elnök döntött. Az elnöki hatalom azonban az alkotmány értelmében ezután is erős marad Afganisztánban, bár a parlament hozhat törvényeket és megvétózhatja a kormány összetételét.

Az országnak nem volt választott parlamentje 1973 óta, amikor puccsal döntötte meg Zahír Sah uralmát unokaöccse, Daud Hán, aki egyúttal a nemzetgyűlést is feloszlatta. Ezután a káosz évtizedei következtek Afganisztánban, több államcsínnyel, az 1979-től 1989-ig tartó szovjet megszállással, majd az 1990-es évek polgárháborújával, amely az iszlám fundamentalista tálibok 1996-os hatalomra jutásához és öt évig tartó uralmához vezetett. Mindez közel egymillió halálos áldozatot követelt az országban. A tálib rendszernek a 2001. októberi, az Egyesült Államok vezette koalíció katonai beavatkozása vetett véget.

Az új afgán parlamentben 68 nő kapott helyet, és képviselete van a különböző etnikai kisebbségeknek is. Összetétele azonban mégsem arat egyértelmű nemzetközi elismerést. A New York-i központú Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet például felhívja a figyelmet arra, hogy a képviselőháznak legalább 60 százaléka a volt hadurakból és csatlósaikból áll. Köztük van például Raszul Szajjaf, akit a HRW háborús bűnökkel vádol, és Abdul Szalaam Roketi volt tálib parancsnok, aki azóta kibékült a kabuli kormánnyal. Bekerült a törvényhozásba az a volt tálib parancsnok is, aki felügyelte 2001 tavaszán a bamijáni óriás Buddha-szobrok felrobbantását.