Irán szakítana az atomügynökséggel

Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) fenntartott együttműködés felmondásával fenyegetett pénteken, ha nukleáris programjának ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszik. Ezt az Európai Unió és az Egyesült Államok szorgalmazza, miután Teherán a héten megnyitotta több, évek óta lezárt nukleáris létesítményét. Az iráni fenyegetés lényege, hogy nem engedélyeznék atomlétesítményeik nemzetközi ellenőrzését.

"Az európai országok elveszítik mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel jelenleg rendelkeznek, mert az iráni kormány, a parlament által megszavazott törvénynek megfelelően, kénytelen lesz felmondani a NAÜ-vel való együttműködés keretén belül önkéntesen hozott intézkedéseit" - fenyegetőzött Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter arra az esetre, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülne az iráni nukleáris dosszié. A fenyegetés értelmében Teherán a jövőben nem engedélyezné nukleáris programjának nemzetközi felügyeletét, beleértve a meglepetésszerű ellenőrzéseket is.

December 17-én Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök olyan törvényjavaslatot emelt jogerőre, melynek révén országát kivonná nukleáris programjának szigorú ellenőrzése alól, és felújítaná urándúsítási programját, amennyiben az atomprogram ügye az ENSZ BT elé kerülne. Irán emellett kedden megnyitotta több olyan atomlétesítményét, amelyeket évekkel ezelőtt lezártak a NAÜ ellenőrei. Ezekben az erőművekben ugyanis olyan berendezések vannak, amelyekkel uránt lehet dúsítani.

A dúsított uránt használják fel az energiatermelő atomreaktorokban, de emellett nukleáris fegyvereket is elő lehet állítani belőle. A nyugati országok pont utóbbitól tartanak. Teherán azonban azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés energiatermelési célokat szolgál.

A keddi lépés azonban annyira elmérgesítette a helyzetet, hogy az emiatt csalódásukat hangoztató nyugati vezetők az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarják vinni az iráni atomügyet. Az ENSZ BT akár szigorú szankciókkal is sújthatja a makacskodó Iránt.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszterei Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt csütörtökön Berlinben folytattak megbeszélést, amelyen megállapították, hogy Irán "hátat fordított a nemzetközi közösségnek, következetesen megszegi nemzetközi kötelezettségeit, és nem tudta bebizonyítani, hogy nukleáris tevékenysége békés célokat szolgál". A tanácskozást követő közlemény szerint eljött az ideje annak, hogy az ügybe bevonják az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A három EU-ország megszakította a tárgyalásokat a teheráni kormánnyal, és a jövőben az ENSZ BT révén igyekeznek elejét venni annak, hogy Irán nukleáris fegyverrel szerelkezzen fel.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter támogatta az európai döntést és ő is szorgalmazta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsának rendkívüli összehívását. Az ENSZ BT bekapcsolásáról szóló döntést formálisan ugyanis a NAÜ kormányzótanácsának kell meghoznia.

[origo]/MTI